A Balatonnál és környékén az elmúlt évszázadokban is regénybe illő szerelmek születtek, amelyek elé sem a vagyoni, sem a korkülönbség nem tudott akadályt gördíteni. Kényszerházasságból való menekülés, lányszöktetési kísérlet és sírva vigadás is szerepel a különleges szerelmi történetekben, amelyeket ma is látható helyszínekkel együtt idézünk fel.
1/6
Kisfaludy-ház – Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza
Kisfaludy Sándor több nyelven beszélő, rajzolni és hegedülni tudó, világlátott katona, költő és korának Don Juanja volt egy személyben. Sokadik szerelmi kalandja után tért haza szabadságra a bécsi testőrségtől, amikor az 1795-ös badacsonyi szüreten felfigyelt a zalai alispán lányára, a 18 éves Szegedy Rózára. Sokan úgy tudják, hogy Kisfaludy itt látta meg először Eötvös Károly találó megfogalmazása szerint „szívének nem egyetlen, de örök szerelmét”, ám valójában a költő már egy korábbi, sümegi látogatás során összefutott a lánnyal. Kisfaludy 1796 tavaszán vallott szerelmet Rózának, de hiába volt kölcsönös a vonzalom, a lány kikosarazta a költőt. Talán azért, mert az ifjú hódításainak híre hozzá is eljutott.
Kisfaludy elég drámaian reagált a visszautasításra: mulatni indult, összetört egy hegedűt, feleségül kérte az első lányt, aki szembejött vele, majd úgy döntött, szerelmi bánatán csak a halál segíthet, ami majd a csatamezőn éri. Ez nem jött össze, mert pár év múlva – jó néhány újabb szerelmi kaland után –
sértetlenül ért haza és kérte meg újra Róza kezét. 32 évig, Róza haláláig éltek boldog házasságban.
A történet helyszínei a Balatonnál:
- a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékház,
- a badacsonyi Kisfaludy-ház Étterem,
- a badacsonyi Szegedy Róza Ház Irodalmi és Bormúzeum, ahol az egykori présházban kiállítás látható, és a Róza receptje alapján készített ürmösbort is meg lehet kóstolni,
- a Rózsakő, ahonnan a legenda szerint Kisfaludyék szívesen nézték a tájat. Ha egy szerelmespár háttal a Balatonnak a Rózsakőre ül, még abban az évben házasságot köt, szintén a legenda szerint.
2/6
Malom-tó – Batsányi János és Baumberg Gabriella
A francia forradalom eszméit valló Batsányi János egy bécsi estélyen, 1799-ben ismerkedett meg Baumberg Gabriellával, a bécsi Szapphóval, a 33 éves, ünnepelt költőnővel, akinek néhány versét Wolfgang Amadeus Mozart és Franz Schubert is megzenésítette. Batsányi akkor a Martinovics-mozgalomban való részvétel vádja miatt a börtönt is megjárta, bankhivatalnokként dolgozott, szegényes körülmények között élt, ezért csak hat évvel később, előléptetése után tudott stabil anyagi hátteret biztosítani a házassághoz.
Batsányi fontosnak tartotta felesége karrierjét, kiadta két kötetét is. A boldogságuk azonban nem tartott sokáig: 1809-ben Batsányi lefordította Napóleon kiáltványát, amelyben az osztrákoktól való elszakadásra szólítja fel a magyarokat. Párizsi élet, börtön, majd linzi száműzetés várt a költőre. Baumberg Gabriella közbenjárt férje szabadulásáért, és követte őt, ahová tudta. 1839-ben Gabriella hosszú betegeskedés után meghalt, Batsányi pedig hat évvel élte túl feleségét.
A történet helyszínei a Balatonnál:
- A tapolcai Malom-tónál található Batsányi János és Baumberg Gabriella szobra,
- Batsányi János szülőházának emléktáblája Tapolcán, a Batsányi János u. 12. szám alatt látható.
3/6
Szent György-hegy – Répa Rozi és Sobri Jóska
A betyár és szerelme történetét Eötvös Károly írta meg, az Utazás a Balaton körül című könyvében. A történet szerint – amit állítólag Répa Rozi bátyja mesélt el az írónak – Rozi a Kisapáti melletti Diskay-malomban volt cseléd, de megszökött, amikor az egyik uraság rokona zaklatni kezdte. A közeli Ürgelyuk csárda tulajdonosa adott neki szállást éjszakára. Aznap állított be Sobri Jóska is az embereivel, egy sümegi csetepaté után. Azonnal beleszeretett Répa Roziba, és még aznap éjjel elküldte két emberét, hogy bocsánatkérő levelet írassanak a Diskay-malom urával.
A betyár reggel átadta a levelet a cselédlánynak, egyúttal a lánykérésre is sor került. Rozi igent mondott, annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy Sobri Jóskát üldözték. A betyár a törekpusztai Billege csárdában szerzett szállást a menyasszonyának. Ritkán találkoztak, és soha nem tudták, lesz-e folytatás. Egyszer aztán hosszú időre nyoma veszett a betyárnak, senki semmit nem hallott felőle. Két év múlva derült ki, hogy Sobri Jóska nem sokkal az utolsó törekpusztai látogatása után meghalt. Répa Rozi elindult, hogy megkeresse a sírját, de soha nem tért vissza.
„Megtalálta-e Sobri sírját, vagy él-e még valahol, vagy a szíve megszakadt, vagy nekiment a Balatonnak: nem tudja megmondani senki. Pedig messze földről jövő emberektől én is sokáig kérdezősködtem utána” – idézi Eötvös Károly a mesélőt.
A történet helyszínei a Balatonnál:
- Az egykori Billege csárda emlékét a Répa Rozi Csárda őrzi Tapolca és Balatonederics között.
- Az Ürgelyuk csárda romjait szinte már teljesen visszahódította a természet a Szent György-hegy lábánál, az Országos Kéktúra útvonalán, Tapolca és Kisapáti között volt látható. Egy Ürgelyuk nevű buszmegálló mögött volt látható.
4/6
Festetics-kastély – Festetics II. Tasziló és Mary-Victoria Douglas-Hamilton
Festetics II. Tasziló angliai tanulmányútja során találkozott Mary Hamilton skót hercegkisasszonnyal. A vonzalom kölcsönös volt, de a magyar gróf nem bizonyult elég jó kérőnek, mivel Mary kezére maga a monacói herceg pályázott. A kényszerházasság, amelyet politikai okokból III. Napóleon francia uralkodó is támogatott, 1869-ben jött létre. Mary Hamiltonnak végül sikerült kilépnie a boldogtalan frigyből, az sem zavarta, hogy le kellett mondania a mesés vagyonról és a rangjáról. A pápai udvar felbontotta a kényszerházasságot, így Mary Hamilton 1880-ban hozzámehetett a magyar arisztokratához. Keszthelyen is mesés gazdagságban élt, férjével a Festetics-kastélyban és a család szőlőbirtokán, a Tavernában töltötték idejüket.
„A fejedelmi vendégek egyáltalán nem voltak ritkák Festetics Tasziló udvarában, ahol többször megfordult walesi herceg korában Edward angol király is és gyakori vendég volt Ferenc Ferdinánd trónörökös és Albert szász király. Bizalmas jó viszonyban volt Festetics Tasziló Rudolf trónörökössel is. Világraszóló vendéglátások történtek pompás szarvasvadászatain” –
írta az Est 1933. május 5-i száma.
II. Festetics Tasziló feleségén kívül a versenylovakért rajongott. Mesés gazdagságáról és főúri allűrjeiről korábban már írtunk.
A történet helyszínei a Balatonnál:
- a keszthelyi Festetics Kastély,
- a vonyarcvashegyi Helikon Taverna Étterem (ma Bock Bisztró Balaton) az egykori birtokközpont épületében található.
5/6
Kisörsi szőlőhegy és a siófoki Krúdy-villa – Krúdy Gyula és Várady Zsuzsanna
Ez a történet egy kicsit kilóg a sorból, mivel szereplői közül egyik sem balatoni, de életükben meghatározó szerepet töltött be a siófoki és a kisörsi nyaralás. Krúdy Gyula még Budapesten ismerkedett meg sokadik szerelmével, a házas Váradynéval, Kelemen Reginával, aki Siófokon töltötte a nyarakat családjával. A közel 40 éves, szintén házas író érdeklődése egy idő után szeretője 16 éves lánya, Zsuzsa felé fordult, viszonyukat 3 évig titkolták. 1918 nyarán, amikor Váradyék a kisörsi szőlőhegyen béreltek kastélyt, Krúdy egy közeli présházba költözött.
„Nem csoda, hogy a nyári éjek találkáitól, a virágillatoktól no meg a kisörsi boroktól bátorítva Krúdy elhatározta, Zsuzsika lesz a felesége”
–
írja Németh István Péter költő és irodalmár a Balatoni Múzeum blogján. Krúdy meg is kérte a lány kezét az apától. A válasz természetesen az volt, hogy szó sem lehet róla, ezért a szerelmesek elhatározták, hogy megszöknek. A felbőszült apa az utolsó pillanatban azonban utolérte őket a vasútállomáson, Krúdy pedig visszaköltözött Budapestre. Mégis Zsuzsa lett a második felesége, még abban az évben. Hiába tagadták ki a szülei, a lány Krúdyhoz költözött, akinek akkor a Margitszigeti Nagyszálló volt a bázisa.
A történet helyszínei a Balatonnál:
- a siófoki Krúdy-villa (Ellinger-villa): itt töltötte a nyarakat Krúdy Várady Gyula „fürdőbérlő” vendégeként 1914 és 1919 között,
- a badacsonyörsi (kisörsi) szőlőhegy.
6/6
Hotel Neptun, Egry József Emlékmúzeum – Egry József és Pauler Juliska
Egry József, aki később a Balaton festőjeként lett ismert, 1916-ban került a badacsonyi hadikórházba, és itt találkozott az önkéntes ápolónőként dolgozó, nála 9 évvel idősebb Pauler Juliskával. Házas, vagyonos asszony volt, egy ezredes felesége, így nem kis botrány kísérte kapcsolatukat. Németh István Péter blogjában egy szemtanút is idéz, aki ápolóként dolgozott az egykori szanatóriumban, és látta azokat a rajzokat, amelyeket a festő lábadozása közben Juliskáról készített.
„A Pauler család, amelynek soraiban miniszter, egyetemi tanár és akadémikus is volt, megdöbbent Juliska szándékán, és mindent megtettek, hogy megakadályozzák a duplán rangon aluli házasságot. Egry ugyanis nemcsak paraszti származású volt, de középiskolai tanulmányait sem fejezte be. Amikor megértették, hogy az asszonyt nem lehet eltántorítani szándékától, évekre kiközösítették a családból” – írta a különös szerelemről Nyáry Krisztián az Artmagazin.hu-n.
A festő és felesége otthona Juliska keszthelyi villája lett, a nyarakat a Pauler család badacsonyi présházában töltötték. A házasságnak nem jósoltak nagy jövőt, de Egryék kitartottak egymás mellett 35 évig, a festő haláláig.
A történet helyszínei a Balatonnál:
- Az egykori szanatóriumnak otthont adó badacsonyi Hotel Neptun ma is működik,
- 1973-ban, a festő születésének 90. évfordulóján nyílt meg a hajdani műteremlakásban és a hozzá épített kiállítóteremben az Egry József Emlékmúzeum.
