Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

gasztró

szerkesztés

“A Balaton egy életérzésről szól, amit megtalálhatsz bárhol” – de a Palettában biztosan

Szerzők

  • Sebestyén Blanka

2014. 06. 26. 2:00

Már hallottunk Bezerics Dánielről, az előremutató, fenntartható gondolkodásmódjáról, a Balaton- és a gasztroimádatáról meg úgy egyáltalán: a Bezerics-jelenségről. Most pedig az általa sütött hamburgert is megkóstoltuk a Bezerics gasztrobirodalom dél-balatoni rezidenciájában, a Paletta Bistrobar és Vinoteca-ban.

Amint megérkeztünk a balatonboglári kikötő szerves részeként üzemelő Palettába, máris valami olyan fogadott, ami a Balatonon hiánycikk, de legalábbis ritkaságnak számít. Az északi parton például a Kredenc Borbisztrót tudnánk jóféle bisztrós példaként felhozni, a déli parton valószínűleg még nehezebb ilyen finomságokat találni, a szó szoros értelmében.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A bejáratnál elénk táruló kép bármelyik menő, urbánus bisztró képe lehetne: hatalmas, árnyas platánfák, színes lampionok, raklapok és fűszernövények szimbiózisa, modern, de ugyanakkor barátságos, természetes anyagokat bátran használó, ízléses dizájn.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Az épületbe belépve a trendi urbánus mellé bejött a balatoni feeling is: csodálatos kilátás nyílik ugyanis a balatonboglári kikötőre a vitorlákat imitáló színes térelválasztók mögül, ráadásul hallani a kikötőben kolompoló hajók zaját is. Buja virágágyások, kék-fehér vitorlások, fapallók, meg persze a Balaton vize a díszlet, ami hol haragos zöld, hol pedig nyugodt kék. Mindezt kíméletlenül eléd teszik a Palettában, ahogyan a környékbeli, de legalábbis a magyar kistermelőktől beszerzett alapanyagokból készült pastramis hamburgert is.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Miután kiválasztottuk a teraszon az ülőhelyünket a raklapból készült asztaloknál és kanapéknál, Bezerics Dániel máris támadott: kávé, tea, fröccs? És hogy ugye nem megyünk el úgy, hogy nem kóstoljuk meg a hamburgerét? Bár inkább reggeliző idő van, de ha előtte elugrunk még egy fagyizóba, akkor utána már jöhet is a hambi. Nekem tökéletesnek tűnt a történet, ráadásul a kávénkat és teánkat sem csak úgy szólóban fogyasztottuk el: az éppen legfrissebb süteményből is kaptunk mellé.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A cukrász “egy gasztoblogger csaj egyébként, tök jó fej, ő süti a sütit. Igazából semmi titok nincs benne: a tojás tojás, a tejszín tejszín, és tehénből van, nem gabonából – ennyi” – mondja Dániel, aki egy friss málna darabokkal megbolondított, továbbgondolt krémest tesz le elénk az asztalra. A sütemény valóban friss, a krém olvad a szánkban, a friss málnadarabok pedig egyszerű húzásnak számítanak, de mégis egy extra csavart csempésznek bele az amúgy letisztult összhatásba.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Ezt a sütit viszont ne keressétek az állandó kínálatban, sőt, lehet, hogy mondjuk csak jövőre kóstolhatjátok majd meg, amikor újra málna szezon lesz. “Nálunk az az elképzelés, hogy minden nap legyen friss sütemény, minden nap változatos legyen, minden nap csak 2-3 fajta legyen, de az legyen friss, fogyjon el és jöhessen a következő.”

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Dánielék nem akarnak tucatnyi fajta süteményt áruló kommersz süti bolt lenni, inkább azt szeretnék, hogy az aktuális kínálatban szereplő kreálmány az emlékezetes legyen. Az olaszrizling tortán például egy hónapot kísérleteztek: nehéz volt megtalálni a megfelelő ízt adó almát.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A reggelit egyébként nem csak sütivel lehet kezdeni – habár mi ezt az opciót semmiképp sem hagynánk ki -, van friss házi joghurt is. Ez sajnos nem balatoni, az Őrségből hozatják, ugyanis egyelőre nem találni megfelelő forrást a Balaton környékén. Igaz ez a többi alapanyagra is, legyen szó zöldségekről vagy húsról.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Pedig Dániel és a hozzá hasonló vendéglátósok inkább fizetnének egy kicsivel magasabb összeget a helyi, minőségi, valódi hozzávalókért, de egyelőre sok helyibeli termelő még kissé bizalmatlan az effajta ígéretek iránt.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Egy gyors fagyis kitérő után – amiről még mindenképp írni fogunk – vissza is tértünk a kényelmes raklap kanapé párnái közé. Az édes után pedig, ugye, sós dukál, így örömmel bevállaltuk a Bezerics-féle burgert is, ami a fő zászlóvivője a kevés tételt felvonultató, de annál ígéretesebbnek tűnő ételsorban.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A hamburger finom volt, igazából nem tudtunk benne semmilyen kivetnivalót találni: a hús ízletes és kellően szaftos, enyhén kiérződött benne például az a füstölt mangalica íz is. A zöldségek frissek és a szokásos paradicsom-uborka kombón kívül többek közt madársaláta is került a zsemlébe. Mellé epres-bazsalikomos limonádét ittunk, amelyhez a bazsalikomot a teraszon lévő fűszernövényes ládákból tűzték az egyszerre csinos és ízletes italok tetejére.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A zsemle egyébként éppen megújulás előtt áll, fekete köményt szeretnének hozzá használni, ami kicsit megspékeli majd az amúgy is kifogástalan összhatást, de a hús összetételén is folyamatosan kísérleteznek. Nekünk ízlett így is, így viszont legalább lesz miért visszatérnünk egy újabb burgerre.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Búcsúzásképp Hugóval is megismerkedtünk, aki nem más, mint egy hűsítő fehérboros fröccs csoda, némi bodzaszörppel és friss mentával megbolondítva az ízeket, meg minket is. Természetesen vannak még levendulás és egyéb bohóságok is az itallapon, így akár csak egy limonádét, akár egy jó hamburgert, akár egy élő jazz koncertes estét ízlelnétek meg, a felfedezés örömét itt már inkább meghagyjuk Nektek. Nem fogjátok megbánni.

Hasonló tartalmak

Admin mode