Rasovszky Kristóf kétszeres nyíltvízi Eb-győztesként vallott arról, milyen vízben jó úszni, milyen a viszonya a Balatonhoz, melyik a kedvenc lángosa és strandja. Tudtad, hogy gyerekként utálta a vizet?
Fiatalok tódultak ki a felújtott fűzfőgyártelepi uszoda kapuján, és egyből kiszúrtuk Rasovszky Kristófot. A nyíltvízi uszó magasságával kitűnt a többiek közül, sőt most már eredményeivel is példaként szolgálhat: a glasgow-i Eb-n ugyanis két aranyat és egy - habár véleményes - ezüstöt szerzett, nem kicsi távokon: 5, 10 és 25 kilométeren. Ez utóbbiról csak annyit mondanánk, hogy Tihany és Balatonfűzfő között kb. ennyi a távolság kocsival. Kristóffal stílszerűen azon a helyen ültünk le beszélgetni, ahol sokat szokott strandolni, és jó párszor edzett már itt: a balatonalmádi Wesselényi strandon.
Így kezdődött a karrier
"Nagymamámék Balatonfűzfőn laktak, tehát apukám is onnan származik. Bátyám ott kezdett úszni, így csöppentem bele az egészbe" - kezdte el a történetét Kristóf. Őt és ikertestvérét is levitték az uszodába, hogy tanuljanak meg úszni. Kicsiként ő kifejezetten utálta a vizet, van olyan nyaralós fotójuk is, "mikor ülök a homokban tíz méterre a víztől, és ha jön egy hullám, ami eléri a lábamat, akkor üvöltök." Végül úgy vészelte át az uszodai időket, hogy versenyzett a többiekkel. Megszerette az úszást, barátokat szerzett, figyelni kezdte, mit csinálnak a nagyobbak, utánozta őket. Megmondani a mai napig nem tudja, miért szeret a medencében két órán keresztül úszkálni.
"Sokat jártunk a Balatonra is úszni, strandolni, előfordult a testvéreimmel, hogy akkor verseny van, ahol mindent lehetett: ütni, rúgni, harapni" - mondta, utalva rá, hogy a nyíltvízi úszás verekedős részét már akkor megtanulta. A nyíltvíz spontán jött és rosszul is ment eleinte neki. A második nagyobb versenyén már jobb volt, a harmadik évében, a füredi világkupa ötödik helyével ért el olyan szintre, "hogy azt mondtuk rá, igen, ebből lehet valami".
Vizek és tréningek
Megkérdeztük, a változatos versenynaptáruk miatt (úsznak tengerben, tóban, csatornában, hidegebb és melegebb vízben is) mi számít optimumnak a víz tulajdonságaiban. Rasovszky Kristóf a hőmérsékletet emelte ki: "szeretem, ha 20 fok körül van a víz, tehát 20-22 fokos". Ez nem túl hideg, se meleg, nem melegszik túl az ember. "A Balaton elég jól kiszámítható", ha nincs vihar, nagyon sima a víz, bár fel tud nagyon melegedni. Nem úgy, mint a mostani Eb-n, a skóciai Loch Lomondban, ahol 15 fok körül volt a vízhőmérséklet. Az alatt korábban nem is lehetett úszni, de most már 18 fok alatt neoprén ruhában engedik. Nehéz körülmény még, ha sodrás és hullámzás van. Az ritka eset, hogy nem engedik el a futamot: esőben simán úsznak, de villámlós viharban nem.
A felkészülés zöme az uszodában zajlik, idén csak háromszor volt edzeni a Balatonban. Általában az almádi Wesselényi strandon készülnek, mert az közel van, hosszú a bójasor. "Inkább reggel jöttünk, amikor nincsenek sokan, és addigra végeztünk, amikor már megjött a tömeg" - tette hozzá. Idén azért se volt sokat a Balatonban, mert sok versenye akadt. Jövőre lazítanak a versenynaptáron a vb miatt, mivel az utazgatás sok időt venne el a felkészüléstől. A 25 kilométert kevésszer vállalja, az plusz felkészülést igényel, hosszabb távot kell leúszni edzésen is. "Fejben sokat számít, ha az ember 15 kilométert leúszik az edzésen", a maradék tízet és a mélypontokat meg túl kell élni. Nem igazán van babonája, a medencés úszásnál volt az, hogy jobb lábbal állt a rajtkőre. Az Eb-n a befont haja és az ananászos zokni volt a kabalája, de gyűjti a gumikacsákat is. Az utóbbi időkben az a filozófiája, hogy utolsónak ugorjon vízbe, és elsőnek jöjjön ki.
Eb-ken és vb-ken át
A füredi vébén már versenyzett Kristóf, bár dobogóra ott nem sikerült állnia. "Nagyon élveztem, hogy végre itthon volt egy világbajnokság, itthon tudtam versenyezni. Kifejezetten jó volt, hogy egy viszonylag nagy lelátót készítettek a szervezők a versenyre, és az tele is volt, ami nyíltvízi versenyen nem annyira megszokott" - emlékezett vissza. A legjobb élménye az volt, amikor a 10 kilométeres távon, a harmadik kör végén átvette a vezetést, és pont a lelátó előtt történt ez, hallotta a szurkolást, az pedig sok pluszt adott hozzá.
Aztán jött az idei Eb, és az a peches eset, hogy hiába volt előrébb holland ellenfelétől, csak másodiknak érintette meg a falat, így ezüstérmes lett. A panel, amit meg kell érinteniük, századokat is mér, de csak a tizedeket mutatják, ami lehet, hogy változni fog. "Ez az én rutintalanságom volt, hogy nem próbáltam meg a másik kézzel elérni" - mondta Kristóf, aki szerint akkor se vesztett volna semmit, ha nem sikerül, legfeljebb úgy lett volna második. Az eredményeknek így is örültek, a tanulságot levonták, a versenyrutin most már megvan az ilyen helyzetek ellen. A közelgő vb-n ott lesznek az erős európai mezőny mellett az amerikaiak, ausztrálok, ráadásul ez olimpiai kvalifikációs verseny lesz, Kristóf ezért kemény versenyre számít.
Lehetne vízibicikli-bajnok is
"Nagyon ritka, de a vízibiciklit előszeretettel használom, egész jó vagyok benne, jól tudok tekerni legalább" - felelte arra a kérdésre, mi a kedvenc balatoni sportja. Ha lejön a Balatonra, csak fürdőzik vagy labdázik; régen szeretett röplabdázni is a strandon, de miután négy éve a porcok és a keresztszalag miatt megműtötték a térdét, fel kellett hagynia vele. Szeret napozni, "elfetrengeni kicsit a fűben", a vízben pedig nem erőlteti az úszást, abból van elég így is. Próbálkozott már a Balaton-átúszással is kétszer-háromszor, a nyíltvízi válogatottal mentek el. "Sose álltam úgy neki, hogy ennyi meg ennyi idő alatt akarom teljesíteni", inkább szórakozásból úszta le. Hozzátette nevetve: "Csak az zavar, hogy nem én tartom benne a rekordot". Szerinte amúgy hosszában is meg tudná csinálni, persze ott is átvenné a rekordot. Azért ekkora távokra (kb. 80 kilométer) nem vágyik, még a 25 kilométer is elég évi egyszer.
Kérdeztük a kedvenc balatoni helyeiről is. Strand esetén Fűzfő, Tobruk vagy Almádi a nyerő hely, bár ez attól is függ, barátokkal vagy csak testvérével megy le. Röpke strandolásra inkább az apróbb tobruki strandra jár. A legjobb lángost viszont Almádiban ette: ezt lecsós-kolbászos töltelékkel pakolják meg, "alapvetően nem egy könnyű étel, de nagyon jó". Étterembe aránylag keveset jár, ha elmegy valahova, kiéli a kevésbé egészséges ételek iránti vágyát, például egy jó veszprémi hamburgerezőben. Bulizni ritkán jár, Veszprémbe vagy Almádiba megy, ha mégis úgy esik. "De én nem vagyok annyira bulis - tette hozzá -, inkább ilyen kocsmalátogatós-iszogatós-beszélgetős vagyok, minthogy bemegyünk valahova, és a tuctuc-zenére ugrálunk." Fesztiválok közül a Veszprémi Utcazene Fesztiválra szokott járni leginkább, bár idén kimaradt neki.
Fogadjuk meg az úszó tanácsait!
Idén két cikkben is foglalkoztunk a Balatonban fürdőkre leselkedő veszélyekkel, most a vízimentők után Rasovszky Kristófot kérdeztük meg, mégiscsak rutinos úszó. "A bójáig viszonylag nyugodtan el lehet menni, közel vannak a vízimentők is. A bóján kívülre azt javaslom, hogy inkább ne menjünk" - ajánlotta az úszó. Ott már hajók is járnak, és ha rosszul leszünk, nem tudnak segíteni. Kiderült, hogy maga Kristóf se nagyon úszik be a bójasoron túlra, ezért ezt javasolja másoknak is. "Ha kicsit kerülni akarja a tömeget, akkor se menjen túl messze, látható helyen legyen, ne menjen egyedül" - szólt az újabb javaslat. Ha valaki mégis beljebb úszna, másod- vagy harmadmagával tegye, sőt ez esetben a vízibicikli is jó eszköz, ha kéznél van. Pláne, ha Rasovszky Kristóf tekeri azt.