Horváth Péterrel Budapesten, a Pékműhelyben, a Szerelmes Levélben és az Artizánban is találkozhattunk – legalábbis találkozhattunk volna, ha figyeljük, a háttérben kik felelnek a megvásárolt kenyerünkért. Ma ehhez a Balatonszárszó-közeli Szóládra kell menni, mert Péter nemrég ide helyezte át a bázisát. Így lett a Balaton déli partjának is kovászos kenyereket sütő pékje (egyelőre csak megrendelésre), akit a falubéliek - a helyi konditoreiban biztosan - már a szóládi pékként vagy épp Bakter Petiként emlegetnek. Meglátogattuk.

Balatonszárszóról indulunk Szóládra - arra a 480 fős településre, amit eddig a löszpincesoráról ismertünk -, hogy meglátogassunk egy újonnan idetelepült kézműves péket, Horváth Pétert. A falu kanyargós utcáin haladva egy hófehér, felújított parasztház előtt állunk meg, ahol Pétert megelőzve két fekete kutya üdvözöl. Majd egyenesen a műhelybe sétálunk, hogy egy szörp és Péter párja, Urbán Mónika társaságában többet is megtudjunk a vidéki péklétről, kezdve azzal, hogyan kerülnek Szólád egy régi házába.

A műhely

„A ház 2013-ban lett meg, gondoltam, jó lesz hétvégékre, aztán valahogy egyre többet lettünk itt. Eleinte az egész XIX. századi színvonalat hozott, földpadlóval, füstös konyhával, a műhely helyén istállóval - korábban igazi gazdálkodók lakták. A mostani eszemmel ledózeroltatnám, de annak idején a felújítás mellett döntöttem. Szépen lassan alakult, mostanra lett meg, de késznek koránt sincs kész. A műhely egyelőre minimál projekt, itt most csak kézzel lehet dolgozni, hűtő és kemence az egyetlen gép.”

A kenyér

A műhely lehet, hogy minimál, de cserébe napfényes, a lakórészből nyílik, és van egy jókora munkafelülete a kézműves dagasztáshoz. Napi 40-100 kenyér készül itt, ezek egy része éttermekbe (Kistücsök, GianPiero’s), más része a Kisberényi Közösségen keresztül a Fonyódi Piacra (szerda, szombat) vagy épp Pestre kerül, de bárki előrendelhet tőle közvetlenül is.

„Egyszerű kenyereket készítek bio alapanyagokból, van félbarbarna, bio durum rozslisztből, a Kistücsökbe ilyet és tökmagosat viszek. A Szélcsendbe csak tökmagosat.”

Az alapanyagok

Az emlegetett tökmagosról hamar kiderül, hogy a hozzávaló tökmag és tökmagolaj a közeli Somogyfajszról jön, és amúgy a liszt egy része is egy somogyi köves malomból származik. Egy házhoz tartozó kis földterületen Péter gabonát is elkezdett termeszteni, ezek alapján pedig minden bizonnyal a Balaton környékéről fog érkezni a vaj, tej, tojás is, ha szükség lesz majd rá a kalácshoz.

Ezen a ponton már nagyon elkezdjük irigyelni a szóládiakat, aztán Péter megjegyzi: „a falubéliek nagy részének fehér kenyér kell, hiszen azon nőttek fel, azt szokták meg, és a kenyeres kocsiról megveszik. Én fehéret nem is csinálok, a legvilágosabb kenyeremben is van minimum 20% teljes kiőrlésű liszt. Az ár is érzékeny téma: én nem tudok sajnos 300 Ft-ért adni egy veknit, ha 600 Ft–ba kerül egy csomag liszt”.

Mesterek

Persze vannak, akik nagyon is értékelik a "nem fehéret", és például egy Kistücsökben elfogyasztott vacsora után kopogtatnak be Péterhez. Ezt talán még ő maga sem gondolta volna, amikor 5-6 éve elkészítette élete első bagettjét, amit csak a „meg lehetett enni” kategóriába sorol. De azóta sokaktól sokat tanult, 2 évet töltött el Vajda Józsi (Pékműhely) mellett, de ha mesterekről és inspirációról beszélünk, előkerül Fekete Gergő (Artizán), Fülöp Ádám és Tóth Marci (Pipacs), Mike Zakowski (amerikai pék) és a londoni E5 pékség is. A sort pedig szeretné majd folytatni, ha lesz egy kis szusszanás, pár hétre újra külföldre megy tanulni.

Klassz dolog, hogy a Búzalelke és a Péklány után a tó déli partján is "felütötte a fejét" a kovász, és annak ellenére, hogy Péter egyelőre annak örül, hogy egyáltalán már elérhető és ismerős a fogalom a kézműves kenyér a Balatonnál is, mi bízunk benne, hogy egyszer kenyérforradalmat csinálnak.