Évek óta beszélnek furmintforradalomról a magyar borvilágban, érveket és ellenérveket sorakoztatnak a fajta kapcsán borászok, szakértők és borfogyasztók. Az biztos, hogy az elmúlt évtizedben a Balaton mindkét partján egyre többen telepítik, érdemes tehát közelebbről szemügyre venni.

Egy kis történelem

Azt biztosan tudjuk, hogy a furmint a szinte teljes európai szőlő állományt elpusztító filoxéravész előtt is jelentős szerepet játszott az egész országban. A Kárpát-medence legelterjedtebb fajtája volt az 1800-as évek végéig. A Balaton északi partján tradicionálisnak számít, a leírásokban azonban szerepel a helyi neve, a szigeti is. Sajnos azt már lehetetlen kideríteni, hogy az akkori furmint mennyiben különbözött a ma ismert klónoktól.

A filoxérajárvány után, az ültetvények újratelepítésekor drasztikusan csökkent a jelentősége, valószínűleg a borhiány miatt a bővebben termő fajtákat részesítették inkább előnyben, ekkor került előtérbe az olaszrizling. A rendszerváltás utáni évekig alig lehetett a Balaton körül találni, ez alól csak a Somló volt kivétel, ahol az egyik fő szőlőfajtának számít azóta is.

Mire képes a fajta? 

A nemzetközi borszakértők közül többen a világ vezető fehérszőlő-fajtái között említik a furmintot, amit részben sokoldalúságának köszönhet. Remek alapanyag, száraz és édes borként, pezsgőként is szóba jön, és ne feledjük, hogy a tokaji aszúk esetében is alapkőnek számít. Aromatikailag a semleges fajták közé soroljuk, a furmintnál senki se számítson intenzív illatbombára. Annál meghatározóbbak kifejező savai, ami – a globális felmelegedést látva – egyre komolyabb érték. Ennek köszönhetően jól érlelhető a bora, például a sok szempontból úttörőnek számító tokaji Királyudvar Úrágya Furmint 2000-es évjáratát a mai napig élmény kóstolni. Relatíve semleges karakterének köszönhetően jól közvetíti a termőhely sajátosságait, a terroir pedig erős hívószó mostanában a nemzetközi borvilágban.

Legtöbbször azt kapják meg kritikaként a borászok, hogy nem sikerült egységes furmintstílust kialakítaniuk. Az tény, hogy az ország legnagyobb furmintseregszemléjén, a Furmint Februáron a fajta sok arcát ismerhetjük meg egy délután alatt. Ebben az eltérő termőhelyek mellett a borászok különböző felfogása is szerepet játszik. Annyi azonban valószínűleg kijelenthető, hogy míg Tokajban és Somlón legtöbben a termőhelyet szeretnék megjeleníteni a borokban, addig a balatoni furmintok inkább a fajta kedvesebb, gyümölcsöket előtérbe helyező arcát próbálják megmutatni.

Furmint-helyzet a Balatonnál 

Az északi parton talán Csopakon találjuk a legtöbbet belőle – ez nem véletlen, a helyi előírások szerint Csopaki név alatt forgalomba hozott borok 15 százalékban furmintot is tartalmazhatnak, tehát a Kódex boroknál is engedélyezett az olaszrizling mellett. Több pincénél önállóan is palackozzák, Jásdiék mellett a Szent Donát és Petrányiék is rendszeresen készítenek ilyen bort. A déli parton Garamváriék elsősorban a pezsgő miatt telepítették a fajtát, de önállóan is palackba kerül bizonyos évjáratokban.

Úttörők Köveskálon

Pálffy Gyuláék az elsők között telepítettek újra furmintot a Balaton-felvidéken 2006-ban. „A 2000-es években Tóth Sándor (Scheller szőlőbirtok) volt a borvidéki elnökünk, ő rengeteg történelmi dolgot mesélt nekem, együtt dolgoztuk ki a ma is használt Káli eredetvédelmi rendszert. Az ezredforduló környékén egyre több furmintot kóstoltam, Tokajon és Somlón kívül Jásdiékét és a csörnyeföldi Kerkaborum-borokat. Azért nyúltunk a furminthoz, mert egyre jelentősebben éreztük a felmelegedés hatásait. Az akkori fajtáink többsége hajlamos a savtompulásra, ezzel szemben az ugyancsak hagyományosnak tekinthető furmint szépen őrzi a savait, még teljes érettségben is. Hosszan érlelhető bort ad, az olaszrizlinggel összehasonlítva több évjáratban fejlődik szépen, ezzel alátámasztva a várakozásainkat.

Először fél hektáron telepítettünk 2006-ban, ami három évvel később fordult termőre. Azt látjuk, hogy egy-két extrém évjárat kivételével megbízhatóan teljesít. Persze mi elsősorban prémium kategóriában gondolkozunk a kezdetektől fogva, ennek megfelelően alacsony terheléssel dolgozunk, a terméskorlátozást kulcskérdésnek látom egyébként a fajtánál. Negyedik éve szervezetten kóstolva a balatoni termelők borait azt látom, hogy nem mindenki ebbe az irányba indult a mennyiséggel kapcsolatban. Nálunk a 2013-as volt a legideálisabb évjárat eddig a fajtának, abban az évben megfelelő mennyiségű napsütés és csapadék mellett a tenyészidő hossza is ideális volt, az októberi szüret adta a legszebb bort.”

Ahogy Pálffy Gyula elmesélte, a kezdetektől fogva fontos szempont volt náluk, hogy házasításban is használni tudják, elsősorban az olaszrizling párjaként tekintettek rá. Erre végül 2012-ben került sor, amikor a sokak által vetélytársaknak tartott két fajta két legszebb hordójából készítették el a bort, amit Riválisoknak kereszteltek. Csak kiemelkedő években készül el a házasítás, csak akkor, ha úgy érzik a két önálló fajta együtt még magasabb szintű bort eredményez. Legutóbb a 2013-as évjáratban készült el a bor, szépen fejlődik, ami azt mutatja, hogy a furmintnak köszönhetően jól érlelhető.

Finom buborékok

A fajta sokoldalúságát bizonyítandó, pezsgő is készül Köveskálon. Először 2013-ban, a saját fél hektárból csíptek le 8 sort erre a célra és olyan jól sikerült, hogy azonnal a legjobb magyar pezsgők közé sorolták a szakértők. Mivel más évjáratban pinot noir-ból is készült pezsgő, így van összehasonlítási alapja a pincének. Úgy látják, a furmint savai a meleg klímán sokkal biztosabbak, ez pedig elsődleges szempont ebben a műfajban. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy Kreinbacherék furmint alapú pezsgője több neves nemzetközi díjat nyert.