Romba dőlt kápolna és egy titokzatos remete: Könyv jelent meg a Szent György-hegyi Emmausról

A magánterületen álló kápolna és a hozzátartozó épületek régóta pusztulnak, 2021 novemberében a torony leomlott, az ide bemerészkedők beszámolói szerint az egykori menedék hátborzongató hellyé változott. Az életveszélyes, omladozó templomról és építőjéről, az ide száműzött néhai fonyódi plébánosról számos kísértetsztori kering – legendák helyett végre egy tényeken és kutatómunkán alapuló kötet segít megismerni a Szent György-hegy legtitokzatosabb lakójának történetét.

„A Balaton történetével foglalkozom, és nagyon zavart, hogy nem találtam Ify Lajosról hiteles életrajzot, nem stimmeltek az adatok” – meséli dr. Kovács Emőke, amikor a könyv megírásának ötletéről kérdezzük. „Történészszemmel az sem volt jó, hogy olyan történetek és legendák kezdtek az Emmaus köré fonódni, amelyek nem igazak, és úgy éreztem, hogy ezt helyre kell tenni. Mivel még eddig nem dolgozták fel a plébános életét, és sok a hozzáköltés, tudtam, hogy nem lesz egyszerű ez a munka, és hogy egészen a születéséig kell visszamenni a levéltári forrásokhoz. Vettem egy nagy levegőt, és akkor nekiálltam.”

A történész többek között azt is tisztázni akarta, hogy miért küldte a plébánost kényszernyugdíjba az egyház, hogyan vonult el a Szent György-hegyre, és hogyan figyelték meg az állambiztonsági szervek az ötvenes-hatvanas években.

A kápolna már csak rom, de az emlék tovább él

Dr. Kovács Emőke szemtanúkkal és a plébános néhány kortársával is interjúkat készített. A kutatás közben jelentkezett Bögös András keszthelyi építész, aki erősen kötődik a helyhez. „Az volt a terve, hogy elkészíti az egész kápolna és a körülötte lévő épületek rekonstrukciós tervét, mert akkor már tudtuk azt, hogy az épület össze fog dőlni. András ezekkel a virtuális tervekkel igyekezett átmenteni az utókornak a kápolna emlékét.

Ez a hely kultikus hellyé vált, és megérdemli, hogy tudjuk azt, hogy ki lakott ott.”

– teszi hozzá dr. Kovács Emőke. A könyv olyan kérdésekre is választ ad, hogy mit csinált, hogyan látta el magát a hegyen egy kényszernyugdíjazott katolikus pap olyan időkben, amikor sokan éheztek az országban, illetve arra is, hogy miről szól a halála kapcsán született ügynöki jelentés.

Az épület megmentésére a történész sem lát esélyt. „Osvald Gáborék [a kápolna megmentésért tevékenykedő csoport], akik rendben tartották a helyet, kiderítették, hogy egy tucat tulajdonosa van a kápolnának, és így nagyon nehéz megmenteni. 

Sajnos csak idő kérdése, hogy a földdel egyenlővé váljon ez a hely. Éppen ezért született meg ez a könyv. András a tervekkel, én pedig a kutatással tudtam segíteni.”