A Balaton északi partján, és főleg Badacsony környékén, évezredek óta az egyik legfontosabb építőanyag a helyben bányászott bazalt. A szőlőhegyek kőfalai, a kerítések építőkövei és néhol az utcakövek mellett számos épület is a szürke vulkáni kőzetből készült, az apró szőlőhegyi présházaktól a vasútállomásokon át a templomokig. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
A bazalt vulkáni kiömlési kőzet, ami a forró láva kihűlésekor keletkezik. Az egyik leggyakoribb kőzettípus a Naprendszerben – a Holdról, a Marsról és a kisbolygókról származó bazaltokat is ismerünk. Magyarországon a Kisalföldön, a Balaton-felvidéken és Nógrádban van a legtöbb bazalthegy, a legismertebbek a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Bondoró, a Hegyestű, a Hajagos-hegy, a Gulács, a Tátika, a Haláp, a Szigliget, a Somló, és a Ság hegy.
A bazalt bányászata, ami sok tanúhegyet csonkított meg, és rengeteg tájsebet okozott, összekapcsolódik a régió történetével. A bányászat egyik legszembetűnőbb „áldozata” a Hegyestű: a 40 évig tartó kitermelés után csak egy félbevágott vulkáni kúp látható a Káli-medence kapujában. A különleges geológiai képződmény láttatni engedi a vulkánok „magánéletét”, a bazalthegyek kialakulásának folyamatát is.
A másik csonka hegy a Haláp, ami eredetileg 358 méter magas volt, most csak
291. A modern kori bányaipari tevékenység itt 1910-től 1990-ig tartott itt, ez
idő alatt több 10
millió tonna vájtak ki a hegyből, a hegytető helyén pedig egy 7-8 hektáros,
sziklafallal körbevett kráter alakult ki. Az innen származó bazalt Közép-Európa egyik legkeményebb
bazaltja, vasút- és útépítésekhez a Ferihegyi repülőtér
kifutójához és a régi M7-es autópálya építéséhez is szállítottak belőle.
A bazaltbányászatról és következményeiről itt írtunk bővebben.
Ahogy az Architextura.hu írja, régen a környékbeli építkezéseknél a bazaltfalakat a legtöbbször vakolták, csupán a melléképületeket, istállókat, présházakat hagyták vakolatlanul. Mindez a XIX. század második felében, a nyaralóépítkezésekkel változott meg:
fontossá vált, hogy helyi, egyedi arculatot kapjanak az épületek, így a házak büszkén fedték fel saját kőanyagukat.
fontossá vált, hogy helyi, egyedi arculatot kapjanak az épületek, így a házak büszkén fedték fel saját kőanyagukat.
Az 1896-ban épült neogótikus stílusú badacsonyi Szent Donát-kápolna már hangsúlyossá teszi a bazalt színét.
A bazalt széleskörű használata a két világháború között terjedt el. Az egyik leghíresebb bazaltból készült épület a neoromán stílusú, 1931-32-ben épült badacsonytomaji Szent Imre-bazalttemplom, ami a két európai bazalttemplom egyike (a másik Franciaországban található).
A Badacsony oldalában, az egykori badacsonytomaji kőbánya romos bányászházainak köveiből épült fel a Szent István király nevet viselő kápolna is.
A Szent György-hegyi Örömhírvétel-kápolna.
Az eredetileg parasztbarokk Kisfaludy-ház bővítése is bazaltburkolatot kapott. A fotó 1962-ben készült.
A bazaltot a vasútállomásoknál is előszeretettel alkalmazták. A badacsonyi vasútállomást ábrázoló fotó 1960-ban készült.
Badacsony egyik ikonikus épületét, a Poharazót Callmeyer Ferenc tervezte 1957-ben az Országos Üdülő- Vendéglátó Vállalat megrendelésére. Helyi, jellegzetes építőanyagokat alkalmazott, nádfedeles tetővel és bazaltfallal látta el az egyszerre hagyományos és modern épületet, ami 2016-tól a Pláne Badacsony Borterasz otthona.
A bazaltot a modern épületek is előszeretettel alkalmazzák. A badacsonyi Villa Sandahl Residence is jó példa erre.
