„A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget bátran nevezhetjük korunk filoxérájának. Akkor, a 19. század végén a filoxéra elpusztította a virágzó hazai szőlőkultúrát” – véli Tornai Tamás, a Somlói Borvidék Hegyközsége elnöke, hozzátéve: „Ma még az érintettek jelentős részében sem tudatosult a helyzet súlyossága. Hiába beszélünk a teendőkről addig, amíg nem érti minden érintett, hogy milyen gyilkos veszéllyel állunk szemben.”
A XXIV. András-napi Bormester Találkozót ezúttal az aranyszínű sárgaság betegség témájának szentelték idén Somlón, a Tornai Pincészetben. Az Agrárminisztériumtól kezdve az egyetemi karon át a kutatóállomásig több borász és szakértő, szervezeti elnök jelen volt a konferencián.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma egy korábban nálunk nem megtalálható rovar, az amerikai szőlőkabóca közreműködésével terjed. Ez viszi át a kórokozót a már fertőzött tőkékről az egészségesekre. A fertőzés terjedése villámgyors, a megbetegedett tőke nem gyógyítható: ki kell vágni. Vagyis belátható időn belül (amíg a tudomány nem fejleszt ki más módszert), az egyedüli megoldás a megelőzés és a védekezés lehet. A veszély súlyosságát jelzi, hogy 2025. októberében a legjelentősebb nemzetközi borászati szervezet OIV-VITI 758-2025 számon részletesajánlásokat tett közzé – ezt minden érintettnek ajánlják figyelmébe. A védekezés nehézségét pedig jelzi, hogy a fertőzést már hosszabb ideje elszenvedő Olaszország három régiója (Toscana, Piemonte, Trento) 2025-ben tovább szigorította eljárási szabályait – derül ki a Somlói Borvidék Hegyközsége elnökének sajtóközleményéből.
Tornai Tamás szerint sikert csak jól megtervezett, fegyelmezetten végrehajtott cselekvéssel érhetünk el:
A védekezésben részt kell vegyen a borvidékek térségében területtel rendelkező összes birtokos. Vagyis a szőlőtermelők mellett a kerttulajdonosok, a helyi önkormányzatok, erdészeti vállalkozások, nemzeti parkok is. Hiszen az ő területükön lévő fertőzött növényről is bizonyosan tovább terjed a betegség. A közös védekezés tehát elengedhetetlen, ám szabályozás, ellenőrzés, és ha kell, szigorú szankciók nélkül hatástalan. A magyar termelők egyértelmű – nem pusztán helyi kezdeményezéseken alapuló – végrehajtási módszereket és utasításokat is tartalmazó szabályozást várnak.
Intézkedések, amiket bevezettek
A fertőzés felfedezése után Somlón felhívást tettek közzé a veszélyről és oktatást szerveztek a termelőknek a szükséges teendőkről. Pászti János hegybíró irányításával az egész borvidéket átvizsgálták a termelőkből, a NÉBIH növényvédelmi szakértőiből és a pápai szakiskolák hallgatóiból álló csapatokkal, akik dokumentálták valamennyi fertőzés helyét. A csapatok megjelölték a fertőzött tőkéket, a termelők pedig pontos tájékoztatást kaptak az elvégzendő feladatokról.
Közös összefogásban a Balatoni borrégió további borászai néhány hete videóban is felhívták a figyelmet arra: Vagy művelje, vagy vágja ki a szőlőit, akinek ültetvényei vannak!
Az idő sürget
„A termelők türelmetlenek. Különösen azok, akiknek megélhetése függ ültetvényeik fennmaradásától” – fogalmaz Tornai Tamás, aki szerint az idő sürget:
Száz nap múlva itt a rügyfakadás, addig pedig a termelőknek végezniük kell a szokásos feladataikkal is. A beteg szőlőtőkéket/ültetvényeket pedig most kell kivágniuk. Mert ha ezt nem teszik meg, tavasszal, a rovarok új nemzedékének kikelésével a kór akadálytalanul, nagy sebességgel terjed majd tovább.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
