A hegy, aminek 7 kápolnája van – Apró templomok mesélik el a Szent György-hegy történetét

A Szent György-hegy ikonikus épülete, a szomszédos Tarányi-présházzal (ma Tarányi 1780 étterem) együtt. Bár az első a listánkban, több szempontból is eltér az összeállításunk többi szereplőjétől: mérete szokatlanul nagy a szőlőhegyi kápolnákhoz képest, és nem egy, a szőlőműveléshez kapcsolható szent, hanem Szűz Mária tiszteletére emeltette a Lengyeltótiból származó Lengyel család 1760-ban. A Lengyel-kápolna közelében korábban is szentély állt,  az egykori Szent György-kápolnáról már 1414-ből vannak feljegyzések. A kápolna egyben kilátóhely is, Szigliget magaslatait, több tanúhegyet és a déli partot is látjuk innen. A közelben található az Oroszlánfejű-kút és egy sor pincészet: a hegytető irányában például a Nyári Pincében és az Angyal Pincében, a hegy lába felé haladva pedig a Szászi Birtokon vehetünk magunkhoz egy palack bort.  

Így juthattok ide: 
Ha Szigliget felől érkeztek, a 71-es útról Hegymagas irányába kell letérni. Mielőtt Hegymagasra érnétek, jobbra fel kell kanyarodni a hegyre (egy sor pincészet táblája látható az elágazásnál). Jó az irány, ha elmentek a Szászi Birtok mellett.

Ezt a kápolnát csak kívülről lehet megnézni (a terület, amelyen áll, magántulajdonban van), és bármelyik percben összedőlhet. Sokan hátborzongatónak tartják az elhagyatott helyet, remeteéletet élő néhai építőjét és a birtokot számos legenda és kísértetsztori övezi. A kápolnát az 1949-ben belső emigrációba kényszerített fonyódi plébános, Ify Lajos építette fel családja Emmausnak nevezett birtokán. A száműzetésben élő pap harmóniumokat és órákat készített a birtokán, zarándokokat fogadott, a világtól elvonulva töltötte az idejét 1967-ben bekövetkezett haláláig. Arról is szólt egy legenda, hogy a papot nem a kisapáti temetőben temették el (ahogy a hivatalos iratokban szerepelt), hanem a birtokán. Csaknem fél évszázaddal később kiderült, hogy a történet igaz: Ify Lajos sírját nemrégiben találta meg Osvald Gábor, a Balatoni értékmentés csoport vezetője és csapata a növénnyel dúsan benőtt kőkereszt közelében. A kápolna megmentéséért egy Facebook-csoport is szerveződött, de eddig nem jártak sikerrel.

Frissítés: A kápolna tornya 2021 november végén összeomlott.   

Így juthattok ide:
Sárga turistajelzés vezet ide, de csak a kerítésig lehet megközelíteni a helyet.

A Kisapáti falu felett található kis középkori templom sem tipikus szőlőhegyi kápolna. Nem szőlősgazdák vagy birtokosok építették, hanem a pannonhalmi bencés apátság, mivel a falu is a birtoka részét képezte. A kápolna 1244-ben vagy 1245-ben épült, a Lengyel-kápolna kapcsán már említett 1414-es forrás is említi a hegy lábánál fekvő fatemplomot. Néhány évvel később azonban már csak a templom helyét említi a feljegyzés, így nem biztos, hogy a ma látható épület azonos a 13. századival. A kápolna a 16. században sekrestyével bővült, a török idők rombolása után, 1720 körül építették újjá. Kisapátinak hamarosan új temploma lett, a Szent Kereszt-kápolnát nem használták, az állapota nagyon leromlott. 1958-ban, Sedlmayr János építész rekonstrukciós terve alapján állították helyre. Egyhajós, egyenes szentélyű templom, a szentélyében késő középkori freskók töredékei találhatók, de ezeket sajnos csak ritka alkalmakkor lehet megnézni, itt ugyanis nem tartanak szentmisét a búcsúk idején.

Így juthattok ide: 
Kisapáti központjából a zöld jelzésen kell elindulni. A mélyútból jobbra elágazó földútra kanyarodva kb. 50 méterre találjátok a kápolnát.

Diska egykor önálló falu volt, amelynek nevét ma a Kisapáti felett található dűlő őrzi. A dűlő aljában található Páduai Szent Antal-kápolna a Veszprémi Érseki Levéltár feljegyzése szerint 1756-ban épült, és egykor a tapolcai plébániához tartozott. A késő barokk templomot, amely dongaboltozatos előcsarnokkal és sátortetős sisakú toronnyal rendelkezik, környékbeli szőlőbirtokosok emelték. A hagyományok szerint a Szent Antal napját követő első hétköznapon tartottak itt misét. A kápolna előtt homokkőből készült kőkereszt áll.

Így juthattok ide: 
A Diskamajor nevű, a Kisapáti és Tapolca közötti úton található buszmegállótól induló földúton indulva egy jobb kanyar után már látható a templom.

A festői környezetben található kápolnát a hegy északi dűlőjén, a Mogyoróshegyen emelték a helyi szőlősgazdák 1811-ben. A fehér kápolnának vaskos tornya, félkör alakú szentélye van, a harangtartó torony teteje félkörívvel záródik.

Így juthattok ide: 
A Tapolca és Raposka között található Mogyoróshegy (vagy Régi téglagyár) buszmegállótól a piros jelzést kell követni és 500 méter után jobbra fordulni. Innen már látható a kápolna. 

Raposka falu felett, a hegy nyugati dűlőjén, présházak között bújik meg az 1756-ban épült, zömök tornyú kápolna. A sárga templom 1988-ban felújításon esett át. Bár szentmisét csak a búcsúnapon tartanak itt, nyáron néha be lehet lesni a kápolna belső terébe a ráccsal védett előtérből. Egy oltár és egy harmónium van benne, padok nincsenek.

Így juthattok ide: 
A Raposkától a hegyre vezető úton 200 méter után jobbra kell fordulni, és kb. 300 méter múlva meg is érkeztek a kápolnához.

A bazaltorgonák alatt, a fák között egy présházból épített ortodox kápolna is megbújik, amelyet Márton atya Örömhírvételnek nevezett el. Márton atya kőfaragó, kőszobrász és 21. századi remete, aki sok évvel ezelőtt a Louvre felújításában is részt vett. A kápolna hivatalosan nem látogatható, de ha nagy szerencsével Márton atyát a közelben találjátok, lehet, hogy belülről is megnézhetitek a kis templomot. Fontos, hogy vegyétek figyelembe és tartsátok tiszteletben, hogy Márton atya elvonulva, nyugalomban tölti napjait.