A balatoni vasútállomásokon, vagy a parkokban kiállított régi mozdonyok a tó múltjáról, már nem létező vasútvonalakról és a gőzmozdonyok érájáról mesélnek, legtöbbjüknek nemcsak saját története, hanem személyisége és saját rajongótábora is van. Öt olyan ikonikus mozdonyt mutatunk be, amelyek hozzátartoznak a települések látnivalóihoz, és amelyekhez mindenképp érdemes tenni egy kiruccanást.

1/5

Veszprémvölgyi kisvonat

8200 Veszprém

Veszprém egyik mesés helyszínén, a Veszprémvölgyi út és a Séd találkozásának közelében egy vasútállomás és egy felújított kisvonat őrzi az egykori veszprémi kisvasút emlékét. A 1960-as években megépült Úttörővasút, ami az egykori Vidám Parkot és a Kittenberger Kálmán Vadasparkot kötötte össze, csak bő egy évtizedig közlekedett, mégis fontos része lett a város történetének. 

A 70-es években a Vidám Park és az Úttörővasút működése veszteséges lett, fenntartásuk és a szükséges felújítások költségeit nem fedezték tovább a város és az állami vállalatok. A Vidám Parkot használaton kívül helyezték, a kisvonat 1972-ben tette meg utolsó útját, hogy közel fél évszázadig téli álmot aludjon. A kisvonat történetét Raffai Csilla turisztikai tanácsadó, geotúra-vezető, a Túrajó társalapítója kezdte el kutatni néhány évvel ezelőtt. Kiderült, hogy a mozdony és a kisvonat két kocsijából kettőt Balatonfűzfőn őriznek. A kocsikat és a mozdonyt visszaszállították Veszprémbe, felújításukhoz magánszemélyek, civil szervezetek és cégek saját munkájukkal vagy anyagi támogatással járultak hozzá. Az újjávarázsolt szerelvényt 2022 októberében adták át.

A kisvasút történetéről itt írtunk részletesebben. 

 

2/5

375 680-as gőzmozdony, Balatonalmádi

8220 Balatonalmádi, Budai Nagy Antal u. 8.

Balatonalmádi-Öreghegyen, a hídon áll a 375 680-as mozdony, ami nemcsak egy mozdonytípusnak, hanem az egykori 11-es számú, 22 km-es Alsóörs-Veszprém vasútvonalnak is emléket állít. Az 1909-ben épült vonalon közlekedett az Azúr Expressz. A vasútvonalat amellett, hogy Veszprémet kötötte össze a tóval, lehetővé tette, hogy az ország északnyugati részéből is gyorsan elérhetővé váljon a Balaton.

A nyomvonal a mai veszprémi Balaton Pláza közeléből indult, a várost elhagyva Meggyespusztán, majd Szentkirályszabadján át vezetett Balatonalmádiba, az Öreghegyre. (Ezen a nyomvonalon fut ma a bringaút). A gőzösök innen Káptalanfüreden át robogtak be Alsóörsre.

A vonalat 1969-ben szüntették meg, gazdaságtalanságra hivatkozva. A pályát 1974-ben bontották el végleg, de sok objektum emlékeztet az egykori vasútra, pl. az alsóörsi fordítókorong medencéje, az egykori veszprémi vasútállomás épülete, és készült egy 7 méter hosszú falfestmény is a mozdonyról. A vasútvonal történetéről ezen az emlékoldalon lehet részletesen olvasni.

3/5

375-008-as számú gőzmozdony, Csopak

8229 Csopak, Kossuth L. u. 1.

A csopaki vasútállomáson is áll egy hasonló mozdony: az 1913-ban gyártott muzeális 375-ös gőzmozdony 2000 májusában került a településre. A mozdony „szabadtéri vasúti múzeumként” is funkcionál, lámpájában egy palackpostát is elrejtettek. A 375 sorozatú gőzmozdony a Magyar Királyi Állami Vasgyárak egyik legelterjedtebb mellékvonali mozdonytípusa volt, a századfordulótól 1959-ig gyártották.

És hogy mióta utazhatunk Csopokra vonattal? 1909. július 1-én indult el a vasútforgalom a Börgönd – Alsóörs – Tapolca vonalon. A csopaki állomás először feltételes, majd 1912-től állandó megállóhelyként működött.

4/5

A "Négyeske" nevű Nohab, Tapolca

8300 Tapolca

A „négyes Nohab, illetve Négyeske” – így is hívták a Tapolca nevű mozdonyt, amely 1999. június 4-én indult utoljára névadó városából Budapestre, de még Badacsonyba sem érkezett meg. Végzetes balesetet szenvedett Badacsonylábdihegynél, amikor az orkán erejű vihar által kidöntött fára futott, 78 km/órás sebességgel. A balesetnek, amiben két kocsi is kisiklott, szerencsére nem volt halálos áldozata.

A Négyeske (hivatalosan M61-004) afféle celebnek számított a dízelmozdonyok között. Amellett, hogy vontatta a szerelvényeket Szombathelytől Kaposvárig és Tapolcától Budapestig, mozdonyos események főszereplőjeként tündökölt az ország számos pontján. A mozdony főkerete a vágányra zuhanástól oly mértékben meggörbült, hogy nem volt javítható. Az 1999-es baleset után a mozdony a Közlekedési Múzeum vasúti gyűjteményébe került. Ép orrát levágták, és 2015-ig kültéri kiállítási darabként funkcionált, majd a közlekedési múzeum költözésekor a Nohab torzója visszakerült otthonába, a tapolcai vasútállomásra. (A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum megállapodtak, hogy a kultikus mozdonydarabot kölcsönzés keretében állítják ki.) A Négyeske azóta az állomás egykori vízházának tövében látható, 2017-ben fel is újították.

5/5

"Nyalóka", Balatonszemes

8636 Balatonszemes

A Nyalóka becenevet viselő, 275-ös sorozatú, 040-es pályaszámú gőzmozdony (nemcsak ezt a mozdonyt hívják így, az egész sorozatra ráragadt a név) sokáig a balatonboglári vasutas üdülő udvarán állt. Amikor lejárt a szálló bérleti szerződése, a műemlék mozdonynak költöznie kellett. A balatonszemesi önkormányzat vállalta a 36 tonnás gép elszállítását, felújítását és azt, hogy elhelyezi a szemesi vasútállomás előtti parkban. A költözésben, amire 2017 márciusában került sor, a Magyar Honvédség is közreműködött, írta a MÁV-csoport akkori közleményében, és mi is beszámoltunk a mozdony új törzshelyéről.  

A legendás Nyalókákból a MÁVAG budapesti gyára 1928 és 1940 között 148 darabot gyártott. Főleg mellékvonalakon használták ezt a típust, személy- és tehervonatok továbbítására. A 275-ösök 70 kilométeres óránkénti sebességet is elértek vontatás közben. A Balatonszemesen látható Nyalóka 1929-ben készült, 5022-es gyári számon. 1990-ben selejtezték le, ezután került az egykori Lokomotiv Szálló udvarára. 2042-ig – a költözéstől számított 25 évig – biztosan Balatonszemesen marad.

A mozdony elszállítását ez a timelapse videó mutatja be. 

Címkék