A balatoni vasútállomásokon, vagy a parkokban kiállított régi mozdonyok a tó múltjáról, már nem létező vasútvonalakról és a gőzmozdonyok érájáról mesélnek, legtöbbjüknek nemcsak saját története, hanem személyisége és saját rajongótábora is van. Öt olyan ikonikus mozdonyt mutatunk be, amelyek hozzátartoznak a települések látnivalóihoz, és amelyekhez mindenképp érdemes tenni egy kiruccanást.
1/5
Veszprémvölgyi kisvonat
Veszprém egyik mesés helyszínén, a Veszprémvölgyi út és a Séd találkozásának közelében egy vasútállomás és egy felújított kisvonat őrzi az egykori veszprémi kisvasút emlékét. A 1960-as években megépült Úttörővasút, ami az egykori Vidám Parkot és a Kittenberger Kálmán Vadasparkot kötötte össze, csak bő egy évtizedig közlekedett, mégis fontos része lett a város történetének.
A 70-es években a Vidám Park és az Úttörővasút működése veszteséges lett, fenntartásuk és a szükséges felújítások költségeit nem fedezték tovább a város és az állami vállalatok. A Vidám Parkot használaton kívül helyezték, a kisvonat 1972-ben tette meg utolsó útját, hogy közel fél évszázadig téli álmot aludjon. A kisvonat történetét Raffai Csilla turisztikai tanácsadó, geotúra-vezető, a Túrajó társalapítója kezdte el kutatni néhány évvel ezelőtt. Kiderült, hogy a mozdony és a kisvonat két kocsijából kettőt Balatonfűzfőn őriznek. A kocsikat és a mozdonyt visszaszállították Veszprémbe, felújításukhoz magánszemélyek, civil szervezetek és cégek saját munkájukkal vagy anyagi támogatással járultak hozzá. Az újjávarázsolt szerelvényt 2022 októberében adták át.
A kisvasút történetéről itt írtunk részletesebben.
2/5
375 680-as gőzmozdony, Balatonalmádi
Balatonalmádi-Öreghegyen, a hídon áll a 375 680-as mozdony, ami nemcsak
egy mozdonytípusnak, hanem az egykori 11-es számú, 22 km-es Alsóörs-Veszprém
vasútvonalnak is emléket állít. Az 1909-ben épült vonalon közlekedett az Azúr Expressz. A vasútvonalat amellett, hogy Veszprémet kötötte
össze a tóval, lehetővé tette, hogy az ország északnyugati részéből is gyorsan
elérhetővé váljon a Balaton.
A nyomvonal a
mai veszprémi Balaton Pláza közeléből indult, a várost
elhagyva Meggyespusztán, majd Szentkirályszabadján át vezetett
Balatonalmádiba, az Öreghegyre. (Ezen a nyomvonalon fut
ma a bringaút). A gőzösök innen Káptalanfüreden át robogtak be
Alsóörsre.
A vonalat 1969-ben
szüntették meg, gazdaságtalanságra hivatkozva. A pályát 1974-ben
bontották el végleg, de sok objektum emlékeztet az egykori
vasútra, pl. az alsóörsi fordítókorong medencéje, az egykori veszprémi vasútállomás épülete, és készült egy 7 méter hosszú falfestmény is a mozdonyról. A vasútvonal történetéről ezen az emlékoldalon lehet
részletesen olvasni.
3/5
375-008-as számú gőzmozdony, Csopak
A csopaki vasútállomáson is áll egy hasonló mozdony: az
1913-ban gyártott muzeális 375-ös gőzmozdony 2000 májusában került a településre. A mozdony „szabadtéri vasúti múzeumként” is funkcionál, lámpájában egy
palackpostát is elrejtettek. A 375 sorozatú gőzmozdony a Magyar Királyi Állami
Vasgyárak egyik legelterjedtebb mellékvonali mozdonytípusa volt, a századfordulótól
1959-ig gyártották.
És hogy mióta utazhatunk Csopokra vonattal? 1909. július
1-én indult el a vasútforgalom a Börgönd – Alsóörs – Tapolca vonalon. A csopaki
állomás először feltételes, majd 1912-től állandó megállóhelyként működött.
4/5
A "Négyeske" nevű Nohab, Tapolca
A „négyes Nohab, illetve Négyeske” – így is hívták a Tapolca nevű mozdonyt,
amely 1999.
június 4-én indult utoljára névadó városából Budapestre, de még Badacsonyba sem érkezett meg. Végzetes
balesetet szenvedett Badacsonylábdihegynél, amikor az orkán erejű vihar által
kidöntött fára futott, 78 km/órás sebességgel. A balesetnek, amiben két kocsi is kisiklott,
szerencsére nem volt halálos áldozata.
A Négyeske (hivatalosan
M61-004) afféle celebnek számított a dízelmozdonyok között. Amellett, hogy vontatta a szerelvényeket Szombathelytől Kaposvárig és
Tapolcától Budapestig, mozdonyos események főszereplőjeként tündökölt az ország
számos pontján. A mozdony főkerete a vágányra
zuhanástól oly mértékben meggörbült, hogy nem volt javítható. Az 1999-es
baleset után a mozdony a Közlekedési Múzeum vasúti
gyűjteményébe került. Ép orrát levágták, és 2015-ig kültéri kiállítási
darabként funkcionált, majd a közlekedési múzeum költözésekor a Nohab
torzója visszakerült otthonába, a tapolcai vasútállomásra. (A Magyar
Műszaki és Közlekedési Múzeum és a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum
megállapodtak, hogy a kultikus mozdonydarabot kölcsönzés keretében állítják
ki.) A Négyeske azóta az állomás egykori vízházának tövében látható, 2017-ben
fel is újították.
5/5
"Nyalóka", Balatonszemes
A Nyalóka becenevet viselő, 275-ös sorozatú, 040-es pályaszámú gőzmozdony (nemcsak ezt a mozdonyt hívják így, az egész sorozatra ráragadt a név) sokáig a balatonboglári vasutas üdülő udvarán állt. Amikor lejárt a szálló bérleti szerződése, a műemlék mozdonynak költöznie kellett. A balatonszemesi önkormányzat vállalta a 36 tonnás gép elszállítását, felújítását és azt, hogy elhelyezi a szemesi vasútállomás előtti parkban. A költözésben, amire 2017 márciusában került sor, a Magyar Honvédség is közreműködött, írta a MÁV-csoport akkori közleményében, és mi is beszámoltunk a mozdony új törzshelyéről.
A legendás Nyalókákból a MÁVAG budapesti gyára 1928 és 1940 között 148 darabot gyártott. Főleg mellékvonalakon használták ezt a típust, személy- és tehervonatok továbbítására. A 275-ösök 70 kilométeres óránkénti sebességet is elértek vontatás közben. A Balatonszemesen látható Nyalóka 1929-ben készült, 5022-es gyári számon. 1990-ben selejtezték le, ezután került az egykori Lokomotiv Szálló udvarára. 2042-ig – a költözéstől számított 25 évig – biztosan Balatonszemesen marad.
A mozdony elszállítását ez a timelapse videó mutatja be.
