Még a 80 éves borászok praxisában se fordult elő olyan, hogy július végén, augusztus elején szüreteltek volna, főleg nem késői érésű fajtákat. Négy borászt kérdeztünk meg a Balaton körül, hogy a klímaváltozás hogyan bolygatta meg a szüretet.

Balatonboglár, Kislaki Bormanufaktúra

Légli Géza szerint a korai virágzáskor már sejteni lehetett, hogy korai szüret is lesz, mivel már április végén beköszöntött a nyár. Hozzátette, még a 86 éves édesapja sem emlékszik ilyen augusztus eleji szüretre. „Nehéz évjáratnak nézünk elébe, igazából csak a szüret végén jósolható meg, milyen lett a termés, milyen lehet a bor. Mindenesetre a Gergely-naptárat eldobhatjuk a sarokba, már más szemmel kell megközelíteni a szőlészkedést, mint korábban és alkalmazkodni kell a természet által diktált érési tempóhoz is” – mondja a Kislaki Bormanufaktúra vezetője.

Szerencsére a Balaton képes ellensúlyozni a klímaváltozás okozta szélsőségeket és a szőlő is egy nagyon jól alkalmazkodó növény, de azért minden nap jelen kell lenni a szőlőben. „Mert aki csak a laptop mellől dolgozik és nem naprakész, az nagy meglepetésekre számíthat” - tette hozzá a kézműves borász.

Badacsony, Borbély Családi Pincészet, Borbély Tamás

Nagyon korán, már július végén megkezdődött a szüret, az Irsai Olivért az ottonel muskotály váltotta Badacsonyban. Aki jó technológiával dolgozik, annak nem volt gond ez a szélsőséges évjárat, bár a sok csapadék miatt a növényvédelemre oda kellett figyelni, véli Borbély Tamás borász. Az idei szőlő minőségéről elmondta, jó volt a fürtmennyiség, a minőség is rendben van, csak a savakra kell majd nagyon odafigyelni, de ez a meleg évjáratok velejárója.

A Borbély Családi Pincészet vezetője szerint a szőlőművelésnél nem csak a fajtaszerkezeteket kell átgondolni, hanem a borászati technológiában is alkalmazkodni kell a kihívásokra. Példaként a hűtéstechnológiát említette, miszerint éjjel vagy hajnalban kell szüretelniük, hogy ne legyen meleg a szőlő és a must. Ugyanakkor az elmúlt 4-5 évben egyre nagyobb gondot okoznak a vadak, mivel túlszaporodtak és nemcsak a szántóföldeken, hanem a szőlőültetvényekben is komoly károkat okoznak. A seregélyek támadását még ki tudják védeni a megfelelő hálókkal, de az őzek, szarvasok és vaddisznók elleni védekezés az ültetvények bekerítésével sem megoldott.

Káli Kövek, Köveskál, Szabó Gyula

Noha 2012 hasonló forró nyárral riogatta a borászokat, az elmúlt időszakban Szabó Gyula szerint sem volt ilyen évre példa. Az idei termés jó lesz, noha akadnak eltérések a fajták között, náluk mégsem torlódtak össze annyira az érések, mint amire számítottak. Inkább egy fürtön belül különbözött a szemek érettségi állapota. „Az aszúsodó szemek mellett néhol még alig érett szemeket is találtunk” - mondta a Káli Kövek borásza. Hozzátette, a kívánt cukorfok azért meglesz, inkább a savak miatt aggódnak.

A márciusi és áprilisi hidegek miatt később indult el a vegetációs időszak, így kevesebb idő állt a növények rendelkezésére, hogy a metszés után beinduljanak. A magas átlaghőmérsékletek és a bőséges csapadék miatt azonban mégis behozták a lemaradást. Ugyanakkor a madarak is hamarabb megjelentek, szarvasbőgést is hallani már, az egész természet előrébb van, felgyorsultak a folyamatok. Akár hosszú tél is lehet, mondja Szabó Gyula, de azért hosszú távú következtetést nem vonna le.

A klímaváltozás miatti kihívások kapcsán azért kiemelte, el kell gondolkozni azon, hogy felértékelődhetnek a keleti és nyugati fekvésű szőlőültetvények, valamint a kékszőlők elterjedését várja a következő 10, 15, vagy inkább 20 évben.

Csopak, Szent Donát Birtok, Kovács Tamás

„Extrém korán, már augusztus 16-án szüreteltük az olaszrizlinget, ami egy hagyományosan szeptember végén érő fajta” - értékelt Kovács Tamás, a Szent Donát Birtok tulajdonosa. Szerinte jó minőségű volt a leszedett termés és a must cukortartalma is megfelelő. „Aki év közben odafigyelt a munkákra, az nem számíthatott meglepetésre, noha a június necces hónap volt a sok eső miatt. A tapasztalt helyi borászok visszaemlékezései szerint az elmúlt 60-70 évben sosem szedtek olaszrizlinget szeptember előtt, most egy hónappal korábban már a pincében erjed a must.” – mondja a csopaki borász.

A klímaváltozásra reagálva, de egyelőre kísérleti jelleggel olajfákat is ültettek Csopakon. Bár attól még nem kell tartanunk, hogy minden borászat olajfákra cserélné a szőlőültetvényeket. „A nyár hossza és a leadott hő megfelel egyes fafajtáknak, csak a téllel van gond, mert többen fagyérzékenyek. De Füred és Csopak ebből a szempontból szerencsés helyen van, mert a téli Balaton tükör- és az erdő pufferhatása miatt itt nincs fagyzugos rész” – tette hozzá Kovács Tamás.