Szeretünk gyönyörködni a Balaton szép érintetlenségében. De vajon teszünk is eleget-e érte, hogy így maradjon? A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tippekkel segít, hogyan óvjuk meg e kincset.
Két cikkel már jelentkezett a We Love Balaton hasábjain a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, hogy együttműködésünk keretében bemutassa, mennyire csodálatos ökoszisztémát alkotnak itt a tavak, folyók, patakok, erdők, mezők és persze az élőlények. Első cikkünkben a Kis-Balatonon fészkelő vagy csak ott átvonuló, megpihenő madarakat mutattuk meg, a másodikban pedig a nagyobb ragadozókat. Azonban ezen állatok életterét meg is kell óvni a jövő nemzedékeinek, ezért azt kértük a nemzeti parktól, ezúttal arról írjanak nekünk, a veszélyben lévő, sokszor puszított Balatont milyen lépésekkel óvhatjuk meg mi, egyszerű földi halandók.
Kíméljük a nádast!
A nádast, és annak környékét ne zavarjuk, a költésben lévő madarak és az ott lévő élőlények érdekében. A nádasok a sekély tavak, mocsarak, víztározók esetében fontos szűrő szerepet töltenek be, így természetvédelmi jelentőségük napjainkban egyre inkább felértékelődik. Mind a gerinctelen, mind a gerinces vízi életközösségek és fajok szempontjából nagyon fontos élőhelyek. Számos védett és veszélyeztetett szitakötőfajtól kezdve az ott költő madárfajokig a vízhez kötődő élővilág jelentős részének a nádasok kínálnak élőhelyet. Így az ő zavartalanságuk fenntartása kiemelten fontos.
Okosan bánjunk a szemetünkkel!
Ne szemeteljünk és ne termeljünk szemetet! A strandolás közben keletkezett szemetet a kijelölt helyeken dobjuk ki. A hulladék egyes alkotórészei beépülnek a növényi és állati szervezetekbe, és a táplálkozási láncon keresztül végső soron az embert károsítja. A nyaralás, strandolás közben keletkezett szemetet az arra kihelyezett gyűjtőpontokon kell kidobni. A legjobb természetesen az lenne, ha egyáltalán nem termelnénk szemetet, ami akár kis odafigyeléssel is megoldható lehet. Megoldás még, ha szelektíven gyűjtjük és dobjuk ki a keletkezett hulladékot.
Tartós vagy elbomló anyagot használjunk!
Ne használjunk műanyagot, így például szívószálat, műanyag zacskót, műanyag poharat! Ezek a tárgyak egyrészt feleslegesek, helyettesíthetőek, másrészt nagyon károsak a környezet és a természet számára. Alig több mint 60 év alatt a világ műanyagtermelése a 180-szorosára nőtt: ma már kb. 300 millió tonnát állítanak elő évente, valószínűsíthetően ez a szám 2050-re a 700 millió tonnát is elérheti. Ráadásul a természetbe jutott műanyagok az élőlények szervezetébe is kerülhetnek, így a táplálkozás során saját magunkat is veszélyeztetjük a műanyagszennyezéssel. Kerüljük tehát az egyszerhasználatos műanyagtermékek vásárlását, használatát, helyette dekoratív, tartós vagy akár lebomló anyagokból készült kulacsot, poharat, evőeszközt, étkészletet használjunk nyaralásunk alatt.
Legyünk halkak!
Felesleges hanghatásokkal a környezetünkben élőket és az élővilágot se terheljük! A felesleges zajhatás nemcsak a környezetünkben pihenni vágyó embereket, hanem az élővilágot is zavarja. Például az énekesmadarak territóriumfoglaló és párcsalogató tevékenységeit is nagymértékben képes rontani.
Magunkat etessük, ne a vízimadarakat!
Kerüljük a vízimadarak etetését! A kenyérrel, egyéb péksüteményekkel történő egyoldalú táplálás megbetegíti a madarakat, másrészről, a fenntartott folyamatos táplálékbőség a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést is befolyásolja a madaraknál, hiszen hozzászoknak az etetéshez. Továbbá növeli a madarak közötti zsúfoltságot, agressziót és a sérülésveszélyt is. Gyermekeinket is tanítsuk meg, hogy milyen felelősséggel tartozunk az élővilág iránt!
Tartsuk be a szabályokat!
Fontos, hogy betartsuk a horgászati, fürdőzési szabályokat. Számos szabály vonatkozik a horgászatra és a fürdőzésre, amiket betartva nem kockáztatjuk sem a saját, sem a mások életét, továbbá az élővilág sem sérül. Horgászat során figyeljünk arra, hogy ne hagyjuk magunk után a horgászzsinórt, damilt, ami az élőlények testébe jutva halált, testére ráakadva pedig sérülést, károsodást képes okozni.
