A BAHART és a Közlekedési Múzeum együttműködése révén százéves fotók kerültek elő az archívumból.
A régmúlt iránt érdeklődők számára fontos együttműködést kötött a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) a megújulás előtt álló Közlekedési Múzeummal, aminek lényege, hogy utóbbi feldolgozza és hozzáférhetővé-kutathatóvá teszi a Bahart archívumát. Ennek keretében a napokban publikált is a múzeum pár régi fotót az erre a célra létrehozott aloldalon, amiken zömmel a két világháború közti időszak kikötőépítései, parti munkái és kapcsolódó életképei elevenednek meg, de akadnak régebbi csemegék is.
Vitézy Dávid múzeumigazgató elmondta, „A BAHART fényképarchívumának feldolgozása révén egy olyan, eddig kevesek számára elérhető anyagot sikerült most közkinccsé tenni, amely nem csupán a kutatók számára lehet érdekes." Hozzátette, a múzeum egyik kiemelt feladatának tekinti, hogy a hazai vállalatokkal együttműködve megőrizze a hazai ipar- és közlekedéstörténet emlékeit.
A BAHART és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum idén kötött együttműködést a hajózási cég archívumának átadásáról, a fényképnegatívok felhasználásáról. Kilenc doboznyi fotó került a múzeumba, nagy része fénykép, sok fekete-fehér (üveg) negatív, de akad pár diapozitív is. Szerencsére a sok ezüst-nitrát negatívot kevés karcolás érte. Az anyagot a múzeum szakemberei több hónap aprólékos munkával dolgozták fel.
Az anyag zöme 1930-40 között a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségénél keletkezett, nagy részüket Kaáli Nagy Dezső kultúrmérnök, a Felügyelőség első vezetője maga készítette. A képek zöme mérnöki jellegű, a partépítési, vízmérnökségi munkákat, jégkárokat, a tó korabeli hangulatát örökítették meg.
A múzeum közleménye gyorsan végigszalad a BAHART történelmén is. 1912-ben állították fel a Felügyelőséget, amit a Balatoni Hajózási (Nemzeti) Vállalathoz csatoltak 1949-ben, ekkor ide került az archívum is. A vállalat aztán a Mahart része lett, majd 2001-ben önállósodott BAHART néven.
