Ez a cikket egy szerencsés véletlen hívta életre. Egy költözés után a kezembe akadt egy csaknem százéves útikönyv: a Balatoni Szövetség kalauza 1929–ből (szerkesztette Cséplő Ernő, a Balatoni Szövetség igazgatója, 5. kiadás). Nem tudom, mióta rejtőzött a kiadvány a fiókban és az sem, hogyan került oda, talán a nagyszüleimé lehetett.
A könyv, aminek első borítója sajnos elveszett, egy sor, a településekre vonatkozó gyakorlatias információt tartalmaz. Sok mindent megtudhatunk az akkori Balaton infrastruktúrájáról, az elérhető szálláshelyekről, a fürdőegyletek tevékenységéről, a közlekedésről és a látnivalókról – és arról is, hogy mi volt fontos az akkori utazónak.
„Szigligeten kívül mindegyik községnek van vasúti megállója, soknak csónak és hajó kikötője, mindegyiknek póstája, telefonja. Vizi élet: nyáron át nagyszámú evezős és vitorlás csónak, motoros és gőzhajó szeli a vizet. Télen a korcsolyázás, a vitorlásszánkó és fakutyázás vonzza a jégre az embereket. Jó téli szállások kaphatók Keszthelyen Balatonfüreden Balatonalmádiban Balatonbogláron Balatonföldváron és Siófokon” – olvasható a bevezetőben, a korabeli laza helyesírással.
„Szigligeten kívül mindegyik községnek van vasúti megállója, soknak csónak és hajó kikötője, mindegyiknek póstája, telefonja. Vizi élet: nyáron át nagyszámú evezős és vitorlás csónak, motoros és gőzhajó szeli a vizet. Télen a korcsolyázás, a vitorlásszánkó és fakutyázás vonzza a jégre az embereket. Jó téli szállások kaphatók Keszthelyen Balatonfüreden Balatonalmádiban Balatonbogláron Balatonföldváron és Siófokon” – olvasható a bevezetőben, a korabeli laza helyesírással.
Az árakról is szó esik, így szinte minden jelentősebb nyaralóhelynél feltüntetik, hogy mennyibe kerül egy szoba, egy étkezés vagy a tej és a hús a piacon. Balatonalmádi gyógyfürdőn pl. az ellátás szoba nélkül napi 5 pengő, szobával 7-12 pengő, a tej 30-40 fillér, a csirke párja 2-5 pengő. Ezzel a könyvecskével a zsebében egyetlen korabeli turistát sem érhetett meglepetés.
És hogy mennyit is jelentenek ezek az összegek? Budapesten egy munkás 1200–1800 pengőt keresett egy évben akkoriban, a középosztály éves keresete kb. 5000 pengő volt, évi 10 000 pengő pedig már elit jövedelmet jelentett. Az Ártörténet.hu portál indexe alapján egy pengő 1929-ben kb. 805 mai forintnak felelt meg.
A lakhatásra már akkoriban is több, rugalmas megoldás létezett. Lehetett csak ellátást kérni egy panzió konyháján, lehetett szobát és ellátást, volt lehetőség szoba- és lakásbérlésre, és teljes önellátásra is. Követezzen két végletes példa: a balatonfüredi Grand Hotelben 4,8-7,2 pengő volt az egyágyas, 7,2-12,6 pengő volt a kétágyas szoba, Balatonboglár gyógyfürdőn egy teljes szezonra 2-300 pengőért lehetett szobát bérelni. Az utószezonban átlagosan 30 százalékkal lett olcsóbb a szállás.
Iszapfürdő, villamozás, szalonzenekar
Balatonfűzfő 1929-ben még „alakuló új fürdőtelep, Keneséhez tartozik és rövid időn belül nagy fejlődése remélhető. Alig egy év alatt mintegy 40 nyaraló épült és további rohamos építkezés várható. A fürdőegyesület szép partifürdőt épített, bazárházában üzlethelyiségek és egyesületi szobák állanak rendelkezésre" – áll a könyvben.
Balatonfűzfő 1929-ben még „alakuló új fürdőtelep, Keneséhez tartozik és rövid időn belül nagy fejlődése remélhető. Alig egy év alatt mintegy 40 nyaraló épült és további rohamos építkezés várható. A fürdőegyesület szép partifürdőt épített, bazárházában üzlethelyiségek és egyesületi szobák állanak rendelkezésre" – áll a könyvben.
Balatonalmádi gyógyfürdőnek számított, és akkoriban 2 vasútvonal három vasútállomása is a területén volt (Balatonalmádi fürdő a Budapest-Tapolca vonalon, Balatonalmádi Öreghegy és Sárkuta a Veszprém-Alsóörs-vonalon). „Azelőtt Vörösberényhez tartozó szőlőhegy volt és csak nemrég, 1907-ben vált önálló községgé” – szerepel az útikönyvben. Azóta Almádi pedig bekebelezte Vörösberényt is.
A gyógyfürdőn a vízgyógyászat minden faja alkalmazható volt, a gyógytényezők javallatai a teljesség igénye nélkül az alábbiak voltak: "betegségre való hajlam, általános gyengeség, vérszegénység, étvágytalanság, angolkór, elhízás, reuma, izzadmányok, nikotinmérgezés." A szolgáltatások között szerepel a szénsavas fürdő, a villamozás, a masszázs is. A balatoni hideg- és napfürdő 2400-5000 vendég fogadására volt alkalmas.
Balatonfüredet Almádi sem tudta túlszárnyalni, főleg, hogy a 172 szobás, liftekkel felszerelt Erzsébet Szanatórium a szénsavas fürdő épületével egybeépítve, hideg-meleg vízzel, központi fűtéssel, villanyvilágítással várta a vendégeit. A gyógyulást nem a Balaton, hanem a környékbeli források vizétől és Füred klímájától várták:
„A Ferenc József forrás vizét főként ivásra használják, a többi forrás fürdő készítésére szolgál. Az új modern fürdőházban 68 szénsavas és iszapfürdő készítésére való kabin van a legkényesebb igényeket kielégítő módon berendezve. A gyógyfürdő és a kitűnő levegő az emberi élet meghosszabbítására igen jótékony hatással van.”
„A Ferenc József forrás vizét főként ivásra használják, a többi forrás fürdő készítésére szolgál. Az új modern fürdőházban 68 szénsavas és iszapfürdő készítésére való kabin van a legkényesebb igényeket kielégítő módon berendezve. A gyógyfürdő és a kitűnő levegő az emberi élet meghosszabbítására igen jótékony hatással van.”
A települések korabeli viszonyairól is sokat megtudunk: „Fürdés a Balaton két parkírozott pontján, külön gyermekfürdővel homokozott strandon” – értékeli a kalauz Révfülöpöt. „Ábrahámfürdő 3 év óta fürdőhely, az egyik legszebb nyaralótelep fejlődésére van kilátás” – írják.
Badacsonyban a Hableány (ma birtokközpont és étterem) és a Neptun (ma hotel és étterem) szállók szerepelnek az első helyen az ajánlott szálláshelyek között (ellátás szoba nélkül 8 pengő, szobával 10 pengő. A nyaralókhoz külön fürdőkabin is tartozott.
Keszthelyen a kulturális életről és a múzeumokról is szó esik, és az is kiderül, hogy Hévízgyógyfürdő és Hévízszentandrás 1928-ban összesen 18 ezer fürdővendéget fogadott.
„Olajjal portalanitott müutak. Csónakda, autó garage, benzin kutak…” – csakhogy érezzük Balatonboglár egy évszázaddal korábbi vonzerejét.
Érdekesség, hogy a mai Siófok területéhez tartozó, egykori Vilmatelep a Balatonfenyves nevet kapta a könyv megírásának idején. A mai Balatonfenyves Máriafenyves néven volt ismert. Akkoriban az egész napos strandolás is új volt:
„A siófoki strandfürdőn naponta kétszer szalonzenekar szórakoztatja a fürdőközönséget. Ugyanitt buffet és polgári étkező és söröző, ahol egy elsőrendű ebédmenü 2,4 pengőért kapható, és ezáltal a fürdővendégeknek módjukban áll úgyszólván az egész napot a fürdő területén tölteni megszakítás nélkül”.
„A siófoki strandfürdőn naponta kétszer szalonzenekar szórakoztatja a fürdőközönséget. Ugyanitt buffet és polgári étkező és söröző, ahol egy elsőrendű ebédmenü 2,4 pengőért kapható, és ezáltal a fürdővendégeknek módjukban áll úgyszólván az egész napot a fürdő területén tölteni megszakítás nélkül”.
Pensio szülők nélkül nyaraló fiatal úrilányoknak és más reklámok
Az útikönyvben számos reklám található, főleg szálláshelyek, borászatok, üzletek akarták így elérni a potenciális vevőiket. Hirdetett itt 14 éven felüli, szülők nélkül nyaraló úrilányokra specializálódott panzió, bércsónakos és a Helikon-üdítővíz is. A címben is szereplő felszólítás ("Ha élvezni akar, igyék Badacsonyi Költeményt!") többször is feltűnik a könyv lapjain, de sajnos nem derül ki, hogy pontosan milyen italról van szó. Azt csak feltételezzük, hogy van benne alkohol. A galériában ezekből válogattunk.
