természet

szerkesztés

Lóczy-barlang, Kis-Balaton, Nagy-Berek: Pazar rajtkövekkel bővül a nemzeti park

Szerzők

  • Molnár Zoltán

2020. 05. 07. 11:35

A Lóczy-barlang új attrakciójáról, a Kis-Balaton már elkészült központjáról, jövőbeli tervekről és balatoni problémákról is beszéltünk Puskás Zoltánnal.

Nagy a pezsgés-mozgás mostanság a Balaton-felvidéki Nemzeti Park körül, egymást érik a fejlesztések, Balatonfüredtől Salföldön és Ordacsehin át a Kis-Balatonig épül-szépül a park épületállománya. Az aktualitásokról rövid telefonos interjút készített a We Love Balaton Puskás Zoltán parkigazgatóval.

Fotó: Molnár Bence - We Love Balaton

Új fejlesztések a nemzeti parkban

A park 402 millió forint uniós támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében, ebből több fejlesztés valósul meg. A „Rejtett kincsek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban” projekt legnagyobb eleme a füredi Lóczy-barlang elé épített látogatóközpont lesz. A központban helyet kap beltéri és szabadtéri interaktív kiállítás, egy geológiai bemutató tanösvény, egy nemzeti parkbeli termékeket árusító ajándékbolt és egy helyi specialitásokat kínáló büfé is.

A Hegyestűnél a fogadóépület akadálymentesítése mellett új játszótér épül, valamint megújulnak a tereplépcsők és korlátok, kültéri pihenőágyakat, padokat és asztalokat helyeznek el. A Salföldi Majorban bővítik a fogadóépületet, a nemzeti park élővilágát bemutató egyedi pihenőpadokat, illetve interaktív hangos táblákat telepítenek, új játékelemekkel bővítik a meglévő játszótereket, felújítják az állatsimogatót, bővítik és átalakítják az állatkenneleket is. Végül a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontban napvitorlával árnyékolják a játszóteret és nekiesnek az audioguide-rendszer többnyelvű továbbfejlesztésének is. (Az egész fejlesztéscsomagban konzorciumi partner a Magyar Turisztikai Ügynökség is.)

A salföldi Major.

Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton

Puskás igazgató a Lóczy-barlang látogatóközpontjáról beszélt a legtöbbet, ami nem csoda, a projekt legnagyobb eleme lesz ez. Felvezetésként elmondta, "a világon kevés olyan helyszín van, ahol adott a látogatói érdeklődés és kicsik a földrajzi távolságok a látnivalók közt", a Balaton márpedig ilyen. 14 nemzeti parki bemutatóhely pettyezi a térséget, ennek fele geológiai jellegű helyszín. Összesen négy barlang van a parkban, ami látogatható, de csak a tapolcai és a Lóczy tekinthető meg utcai ruhában.

A Lóczy azért is kiemelkedő, mert egy csodás természeti képződmény, ráadásul könnyen megközelíthető helyen van, szinte benn a városban. Azonban "nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra a barlangnál", pedig sok turista és iskolás csoportok is járnak ide. A leendő épület 200 négyzetméteres lesz, 215 millió forintba fog kerülni. A célja a barlang és a Balaton-felvidék geológiájának komplett bemutatása lesz, de a többi nemzeti parki helyszínt is megmutatják. Moziterem ugyan nem lesz, de lehetőség vetítésekre annál inkább.

Tapolcához hasonlóan itt is a fogadóépületből lehet majd közvetlenül lemenni a barlangba jövő év első felétől, azaz az átadástól.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Mi van még a park tarsolyában?

Megkérdeztük Puskás Zoltánt, milyen tervezett nagyívű fejlesztések, építések vannak még a nemzeti park tarsolyában, de meglepő választ kaptunk: "lassan-lassan, amit el szerettünk volna infrastruktúrában érni, azt elértük". A második uniós költségvetési ciklus végén szinte minden megvalósult, amit akartak, bármikor át lehetne adni például a Kis-Balaton Látogatóközpontot is (de a koronajárvány miatt egyelőre megnyithatatlan). Az igazgató a központra különösen büszke, főleg azután, hogy itt is nagy volt a látogatói igény, de "a kiszolgáló infrastruktúra kialakítása mai napig váratott magára."

Most egy zöldtetős, átjárható, nagy üvegfelületes, tájba simuló épület lehet a kis-balatoni gyalog- és vízitúrák kapuja, ami "hatványozottan logisztikai bázis lesz" - fogalmazott Puskás. Persze interaktív kiállítás és a felújított Fekete István-emlékház is vár mindenkit, egy kiadós családi hétvégét lehet majd itt eltölteni.

Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton

A déli parton Ordacsehiben gurít még nagyot a park: itt a Nagy-Berek világát mutatják be egy 200 négyzetméteres központban, ahol már indul is az építkezés. De most már mindent egybevetve a működtetés és karbantartás lesz a fő feladat, valamint a kiállítások 2-3 évente történő frissítése, modernizálása. A működtetést pedig igyekeznek öko módon megoldani: például ahol lehet, az őshonos szürkemarháik, bivalyaik, juhaik a fűnyíróik.

Utazz belföldre, ne bántsd a nádat!

A járvány közepette (de még a vidéki enyhítések előtt) megkérdeztük Puskás igazgatót, mit saccol, mikor nyithatnak ki a helyeik. Erre akkor még nem akart tippelni, de elmondta, "bízom benne, hogy nem mindenki az égen fog cikázni idén távoli tájakra", hanem a belföldi turizmust erősítve a hazai tájakat fedezi fel. Erre nemzeti parki turisztikai kampányt is terveznek.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Egy másik aktuális témáról beszélve mondta azt, hogy a nádirtás nem jó, egyetért Jordán Ferenc limnológiai igazgatóval. "Megpróbálunk helytállni, menteni a menthetőt, pedig sok kérést kapunk" - utalt a kiskapukat keresőkre. Osztja azt az álláspontot, hogy az a nehézség, hogy a tónak már túl sok funkciót tulajdonítunk: fürdésre, horgászatra, vitorlázásra és lakóparkok építési területének is használjuk. 

Névjegy

Puskás Zoltán Marosvásárhelyen született, nős, két fiú édesapja. 1996-ban Gödöllőn halgazdálkodási szakirányú agrármérnökként végzett, majd a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jogelődjénél helyezkedett el. Ezután a Külkereskedelmi Főiskolán közgazdász, míg Kaposváron halgazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett. Nyolc éve vezeti a nemzeti parkot, munkájáért tavaly megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. (Forrás: Veol

Hasonló tartalmak

Admin mode