Balatonfőkajár
A Balaton kapujában, Balatonakarattya mellett található település környéke már az őskorban is lakott terület volt, 2006-ban, egy útépítésénél két mamut csontváza is előkerült a löszfalból, szinte teljes épségben. A falu eredetileg Balaton-parti település volt, de a lakosság a tatárok dúlása elől a közeli mocsarakba menekült. Később sem tértek vissza a vízpartra, lecsapolták a területet, és megalapították a később Balatonfő-Kajárnak nevezett falut.
Balatonfőkajár leginkább a löszpincesoráról híres: az Ady
Endre utcát közrefogó háromszögben, a mélyutak oldalában kb. 30-40, a 18.
században épült pince sorakozik egymás mellett. Megéri felsétálni a település
melletti, szőlőkkel borított kis magaslatra is, amelyet három névvel is illetnek
a helyiek. A Somlyó-hegy, Karikahegy vagy egyszerűen Szőlőhegy tetején megnézhetitek
a 1900-ban épült Lucó-kutat, amelyről a tréfás kedvű helyiek azt állították,
hogy mivel szőlőhegyen található, vize eleve két alkoholfokos, és bort lehet
készíteni belőle.
Innen kb. 400 méterre, a sárga jelzést jobbra kanyarodva egy magaslatra értek. Bár a panoráma bámulatos, érdemes a lábatok alá is nézni: alattatok
egy kvarcfillittömb bújuk elő, ami a Dunántúl legöregebb kőzete, történte 480
millió évre nyúlik vissza.
Szentantalfa
Különleges varázsa van a Nivegy-völgy
„fővárosának”, a Zánka felett elterülő Szentantalfának. Hegyek övezik szinte minden irányból, és szőlőtőkék néznek le rá. Ha az ember átautózik rajta Zánka és Nagyvázsony között (egy tökéletes minőségű panorámaúton), akkor látja csak, mennyire központi szerepe van a falunak. Bioborászat, tehénfarm, több méhészet is működik itt.
Itt a természet, a munka és a hit találkozik: a lakosság jelentős hányada egy kisegyház, a Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezetének híve. A Dobosi család bioborokat és sajtokat is készít, éttermet is találunk nálunk, de finomságokért a Zsóka Fogadója nevű helyre is érdemes betérni. A falu határában találjátok az egész Balaton-felvidék egyik legromantikusabb helyét is, a Szent Balázs-templomromot, ahonnan egyszerűen kötelező megnézni a naplementét.
Pálköve
Az egyetlen település közvetlenül a Balaton partján, ami közigazgatásilag már a Káli-medencéhez tartozik, mivel hivatalosan Kővágóörs része. Ebben az apró zsákfaluban még nyár közepén is úgy érezhetitek, hogy megállt az idő, és ez egyáltalán nem baj. Ha nem számítjuk a feltörekvő borászatokat és éttermeket, tényleg inkább hasonlít a Káli-medencéhez, mint a nyáron tömegektől zsúfolt északi parthoz.
Ha lekaranyodtok a 71-esről, egy másik világba érkeztek: végtelen hosszúságúnak tűnő utcák futnak végig a településen az üdülőkkel, a hatalmas fákkal és a színes retró kerítésekkel, az utcák végén pedig már kezdődik a Balaton. A strand is a régi nyarak hangulatát idézi, és az egyik legnyugodtabb partszakasz egy augusztusi vasárnapon is.
Balatonhenye
A Káli-medence apró zsákfaluja a Henyei-hegy lábánál, a Balatontól autóval 11 kilométerre fekszik. Egy csoda a 19. századi kúriákkal, kis templommal, napraforgókkal és szűk utcácskákkal. Henyéről már az 1100-as években említést tesznek oklevelek, később középkori pálos kolostor is épült itt (de római leleteket is találtak a faluban). A török dúlásait nem élte túl, pusztasággá vált. Az új betelepülők a török elűzése után szépen sokasodtak, a 19. században 700-nál is több ember lakta.
A szocializmus idején Henye is elnéptelenedett, sokáig a nyugalom szigete volt, de aztán a turizmus felfedezte magának. A 19. századból megmaradt csodás régi házak (Kenessey-, Körösényi-, Ágoston-ház), a hegyen lévő krátertavak és sziklák, és a pazar szálláshelyek nagy vonzerővel bírnak.
Nemesvita
A Keszthelyi-fennsík erdőkkel határolt völgyében fekvő falut a 84-es főútról lehet megközelíteni autóval, egy szép jegenyesorral határolt útról. Gyalog számos túraútvonalon elérhető, mi egyszer Lesencefaluból sétáltunk át ide. Nemesvitát sokan a Balaton-felvidék egyik legszebb falujának tartják girbegurba utcái, a parasztbarokk jegyeit magukon viselő kúriái és a patakja miatt.
Nemesvita ősöreg település, már egy 1209-es oklevélben említik. Lakói szőlőtermesztésből és borkészítésből éltek. A falu területe régen sokkal nagyobb volt, a ma Törekpusztának hívott, a 84-es út mellett elterülő síkságig ért.
Ha erre jártok, ne hagyjátok ki a Tücsökdomb kilátóból elétek táruló látványt! A 22 méter magas, 7 szintes kilátó felső szintje teljesen körbejárható, így 360 fokos panorámára számíthattok. A Bakony, a tanúhegyek, a déli part és a Keszthelyi-hegység vonulatai is láthatók, tiszta időben a Somlót is ki lehet szúrni. A kilátó lábánál egy játszótér és egy sövénylabirintus is vár titeket.
