Veszprém egy ezerarcú város: egyszerre élvezhetjük a múzeumok, a színházak, a kulturális programok sokszínűségét és a hosszabb-rövidebb sétákkal elérhető természeti látnivalókat. Úgy indulhatunk akár félnapos túrákra, hogy el sem kell hagynunk a város határait. Végigsétálhatunk az egész várost átszelő mesés utcák és középkori romok között tekergő Séd patak partján, magaslatokról és kilátókból csodálhatjuk a Bakony vonulatait, miközben lépten-nyomon a sok száz millió évvel ezelőtt itt hullámzott tenger lakóinak lenyomataival találkozunk – ezek mindegyike (szinte kivétel nélkül) gyerekekkel is jó program. Öt izgalmas, önállóan is bejárható veszprémi útvonalat ajánlunk, melyek közül néhányhoz szuper kávézó- és étteremtippeket is adunk.
1/5
A Gulya-domb
A Gulya-domb a város egyik legnépszerűbb helye, ha egy kis nyugalomra vágytok, vagy olyan tevékenységekkel töltődnétek fel, mint a bringázás, kocogás, túrázás, de játszóteret, kutyafuttatót is találtok itt. A 22 méter magas, acélszerkezetű Gizella királyné-kilátóból a Bakony vonulatai is látszanak, a korábbi, faszerkeszetű kilátó életveszélyessé vált, ezért lebontották.
A parkerdő déli oldalán kialakított parkolótól egy közel 5 km-es és egy 2,4 km-es, önmagába visszatérő tanösvény is indul. Bográcsozáshoz a Gulya-domb északi oldalán, a völgyben található Laczkó-forrás közvetlen környezetét ajánljuk.
A Gulya-dombot a Betekints-völgyben vezető út felől, a Rovaniemi lépcsőt megmászva közelíthetitek meg.
Tipp: A park mellett található is látogassatok el, így akár egész napos program is lehet a környék felfedezése!
2/5
Múltidéző séta a „Halagúton” át a Veszprémvölgyben
A Gulya-dombtól a Séd patak mentén a városközpont felé sétálva olyan érzésünk támad, mintha visszafelé haladnánk az időben. A romkert a Jezsuita templommal azonnal kitérőre csábít, és itt található a veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romja is, ami a város legrégebbi ismert épületegyüttese. Bár a legenda úgy tartja, hogy itt készült 1031-ben az a miseruha, amit később a magyar koronázási palásttá alakítottak át, erre a történészek szerint nincs bizonyíték.
A Sédet követve olyan híres épületek mellett visz az út, mint a régi kisvasút végállomása vagy a Szikla nevű katonai bunker, ami a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságának központja. A bejáratánál emléktábla hirdeti, hogy a több mint 20 méter mély pincerendszerben őrizték a Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 4. és december 6. között, de a történelmi feljegyzések szerint az ország 30 tonnás aranykészletét is itt rejtették el.
A viadukt alatt átsétálva a Vízvezetéki Gépház 1896-ban átadott épületét nézhetitek meg, ami ma Víziközmű Múzeumként működik. Innen, a Sintér-ároktól indul egy gyalogösvény is enyhén felfelé, ami egy tektonikai törésben vezet végig, és a viadukt hídja alatt ér fel az Endrődi-lakótelepre. A viadukt hídja alatti alagútban – ez a Tethys-halagút – kavicsfogú álteknősöket ábrázoló falfestményekben gyönyörködhettek. És hogy miért pont ezek a lények kerültek ide? A földtörténeti középidő, a mezozoikum idejében a Tethys-tenger hullámzott itt, Laczkó Dezső geológus, piarista tanár pedig 120 évvel ezelőtt a közelben fedezte fel ezeknek az ősi lényeknek a maradványait. Ez az állat azóta is a város jelképe.
3/5
Veszprémvölgy csodái
A Sédet követve a Fricska étteremlakás mellett vezet az út, érdemes betérni ide egy finom ebédre vagy forralt borra, melegebb időben pedig a patakparton élvezni a kilátást és az ízeket. Innen egy romantikus, rózsabokrokkal tarkított úton juthattok el az Árpád-kori Szent Katalin-kolostor romjáig, más néven a Margit-romokig, ahol Árpád-házi Szent Margit hat évet töltött el gyerekkorában.
A Séd itt U alakban megkerüli a Benedek-hegyet, a kanyarulat után feltűnik a minikalandparknak is beillő Rézsűs játszótér. Ha gyerekekkel vagytok, akkor valószínűleg hosszabb időt fogtok eltölteni itt. A következő fontos látnivaló a Szerelem-sziget, ami ma már nem sziget. Régen itt két ágon futott a patak, de a város megnövekedett vízfogyasztása miatt az egyik ág kiszáradt. Itt láthatjátok az Úrkúti malom épületét is, ahonnan Tumler Henrik és György zseniális vízemelő szerkezetének köszönhetően jutott fel a víz a várba, az 1767-ben épült érseki palotába.
4/5
Az Óváros tértől a Benedek-hegyig
Ha szívesen összekötnétek a sétát egy kávézással, sütizéssel és egy kis vásárlással, és néhány kiállítás is belefér, akkor ez a ti útvonalatok. Az Óváros téren egy sor régi, patinás épület kapott új funkciót, itt nyílt meg a Füge Fagyiudvar, a Kedvencem Wok & Bar, a kávézó, reggeliző és főleg helyi dizájnereket bemutató közösségi hely, a KUNSZT!, a Pekedli nevű szatócsbolt, ahol helyi termelők portékái közül lehet válogatni, a legújabb üzlet pedig a Wine & Vinyl nevű bor- és lemezbolt.
A palotákból, múzeumokból és templomokból álló várnegyed az ország legépebben fennmaradt barokk utcája. A 48 méter magas Tűztoronyból szép kilátás nyílik a várnegyedre és a belvárosra. Kiállítóhelyek, templomok és múzeumok egész sora vár rátok: a Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény, a Dubniczay-palota, a Veszprémi Érseki Turisztikai Központ és a Gizella-kápolna mellett érdemes betérni a Szent Mihály Főszékesegyházba is, évszázadokon át itt koronázták meg a magyar királynékat. Gizella és Szent István szobrától lenyűgöző a panoráma, nemcsak a fél város, hanem a 646 méteres Papod-hegy csúcsa is látszik innen.
A vár északi oldalán kikövezett, keskeny lépcsősoron juttok le a Benedek-hegy platójára. Érdemes egy pillantást vetni a lépcső korlátjának vörös kőzetére, amely tenyérnyi, jellegzetes, csigavonalú házzal rendelkező ammoniteszek, az ősi tengerekben élt puhatestűek formáit rejti.
A Benedek-hegy bizonyos források szerint egy erődnek, más történetek szerint temetkezési helynek adott otthont. Az Öngyilkosok sziklája veszélyes kiszögellés a mindig szeles hegytető peremén, sokan ugrottak le innen a szakadékba. Talán ez volt az oka, hogy az 1940-es években egy kálvária építését kezdték meg itt, amit azonban soha nem fejeztek be, mert az óvóhelyek kiépítésére kellett a pénz. A Benedek-hegy gyomrában kialakított óvóhelyet a Túrajó vezetett sétáján jártuk be.
5/5
A Jutas vitéz-kilátó és a Rab Mária tanösvény
Az előbbi látványosságoktól messzebb, a vasútállomás irányába haladva találjátok az Árpád vezér egyik fiáról, Jutas vitézről elnevezett, különleges formájú, több mint 6 méter magas kilátót. Alaprajzával, a Fibonacci-spirállal az építmény a természet és a matematika közös törvényszerűsége előtt tiszteleg, és bár nem túl magas, szép kilátást biztosít a Bakony magaslataira, az Aranyosvölgyre és a várra.
A Rab Mária tanösvény a város pereméről, a Lidl parkolójából indul. Névadója a legenda szerint egy ártatlanul életfogytiglanra ítélt, Mária nevű nő, aki Veszprémben raboskodott. Kertészként dolgozott a fegyházban, az ő feladata volt, hogy a közeli forrásból vizet szállítson a rabtársainak. Rendszeresen fohászkodott az akkor még csörgedező (mára kiapadt) forrásnál az égiekhez, főleg Szűz Máriához, és a történet szerint imái meghallgatásra találtak. Kiderült, hogy ártatlan, és amikor újra szabad lett, kegytárgyat helyezett el a forrásnál. A 12 állomásos tanösvény a kádártai erdőkön át vezet.
