Haláp
A Haláp egykor a Szent György-hegy és a Badacsony méltó testvére volt, de a 8 évtizeden át tartó bazaltbányászat során a hegy sapkáját elhordták, több 10 millió tonna követ vájtak ki a hegyből, hogy vasút- és útépítésekhez, a Ferihegyi repülőtér kifutójához és a régi M7-es autópálya építéséhez használják fel.
A Haláp könnyű terep, a tanösvény másfél óra alatt és gyerekekkel is bejárható, viszont nagyon változatos és számos geológiai különlegességet tartogat. A 3 km-es, két nehézségi fokú tanösvény a sziklafallal körbevett kráterhez vezet, ahol a 6 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredményeként 5 és 6 szögletű, 20-80 cm-es, oszlopos elválasztású bazalttömböket láthattok a kráter oldalában.
A lávakifolyások itt nemcsak függőlegesek, mint a Hegyestűn, hanem vízszintes és ferde irányban is megjelennek. Érdemes körülnézni az apró megmaradt csúcsról, ahonnan a panoráma 360 fokos, és a Halápon található a „magyar Stonehenge” néven is emlegetett Ébredő Vulkán szoborpark.
A Haláp bejárásáról szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Megközelítése: A Tapolcától néhány km-re található Zalahalápot Nyirád (Devecser) felé hagyjuk el, a temetőn túl „bánya út” feliratú tábla jelzi, hol kell jobbra kanyarodni.
Kőkatlan tanösvény, Csabrendek
A Sümegtől néhány km-re található Csabrendek lakói az 1700-as évek végén, a Szent Lőrinc-templom építésekor kezdték meg a falu határában álló hatalmas mészkőfal bányászatát. Eleinte csákánnyal, feszítővassal és nagy kalapácsokkal dolgoztak, majd a környékbeli bauxitbányászat megindulása után, az 1930-as évektől már robbantásokkal jutottak mészkőhöz. A kőfejtés csak az 1980-as évekre szűnt meg.
A bányafalon megfigyelhetők lettek az évmilliók alatt bekövetkezett geológiai folyamatok és erőhatások lenyomatai: a törésvonalak és a torlódásos eredetű formák. A hely történetét a tanösvényen elhelyezett QR-kódokat leolvasva ismerhetitek meg, a sziklák tetejéről pedig a Pápa–Devecseri-sík, a Somló, a Ság hegy és a Bakony irányába lehet ellátni, de szép időben kivehető innen a Schneeberg és a Rax is.
A tanösvényről és a közeli Fehér-kövekről szóló cikkünket itt olvashatjátok.
Megközelítése: a faluközpontból induló zöld jelzést vagy a zöld T jelzést követve.
A bauxitbányászat nyomait bemutató tematikus túraútvonal, Halimba
A Balatontól 32 km-re, kb. félórás autóútra, a Bakony délnyugati lábánál található település közelében kilencven évig folyt bauxitkitermelés, a Halimba III. nevű bánya az akkori Európa egyik legnagyobb kapacitású bauxitbányája volt. 2022 márciusában négy különböző, 3-4 km hosszúságú, de egymással össze is vonható, a falu központjából induló tematikus útvonalat adtak át, amelyek közül az egyik egy marsbéli tájra visz, ahol a bauxitbányászat nyomait, a tájba vájt kőfejtéses gödröket láthatjuk.
Egyszerre szürreális és lenyűgöző látvány, ahogy a természet zöldje találkozik itt a vörös felszínnel. Az út egy darabig a sci-fibe illő, vörös medence mellett vezet, majd lejjebb visz, a gödrök belsejébe. A vörös por tapad, fehér tornacipő helyett inkább túrabakancsot húzzatok. Nem érdemes letérni a kijelölt nyomvonalról, mert a lejtők fala meredek és csúszós.
A halimbai túraútvonalról szóló cikkünket itt találjátok.
Megközelítése: A polgármesteri hivataltól a pirossal jelzett útvonalon kell elindulni, a Malom-völgyi pihenőparknál balra kell fordulni, a fennsíkra.
Úrkúti őskarszt (Csárda-hegyi tanösvény)
Az Úrkúti őskarszt (vagy Csárda-hegyi őskarszt) egy több mint 100 millió évvel ezelőtti tenger emlékét őrzi, hatalmas sziklatömbjei trópusi karsztnak számítanak. Az 1920-as, 1930-as években mangánérc-kitermelés zajlott a területen, és a bányászati munkák során a tengeri élővilág mészvázas maradványaira bukkantak. A bányaterületen 2005-ben egy 1 km-es tanösvényt alakítottak ki, ez lett a Csárda-hegyi tanösvény, mely része az Országos Kéktúrának is.
A két szintből álló, 20-25 méter mélységű árokba falépcsők vezetnek le, hasonló méretű, zord sziklatömbök között (esős időben érdemes óvatosan közlekedni). Az őskarszt történetét táblák mesélik el, a mélyedések árnyékos zugaiban pedig számos ritka és védett növényfaj él. A terület 2013-ban az Év Földtani Értéke a Bakony–Balaton Geoparkban címet is elnyerte.
Az őskarszt Nagyvázsonytól negyedóra autózással érhető el, és egész évben ingyenesen látogatható. Korábbi képgalériánkat itt találjátok.
Megközelítése: Az Úrkút szélső házai (Kossuth Lajos utca) mellett nyíló kapun besétálva pár méter után érjük el a tanösvény első állomását.
Hegyestű, Monoszló
A Hegyestű a Káli-medence, a Balaton-felvidék, sőt talán az ország egyik legérdekesebb geológiai képződménye. Egy vulkán kürtőjének maradványa, melyet az erózió preparált ki a környezetéből. Az egykori hegyből a 40 évig tartó bazaltkitermelés után csak egy félbevágott vulkáni kúp maradt, cserébe feltárult a hegy belső szerkezete és láthatóvá vált a vulkáni kürtőben megrekedt és oszlopokká szilárdult bazalt.
A Hegyestű meghódítása könnyű, lépcső vezet fel a parkolóból. Az idén márciusban megújult Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen megismerhetitek a tanúhegy történetét, a tetőről pedig belátható az egész Káli-medence. A hegy lábánál is találtok látnivalót: itt egy monumentális szabadtéri kőtár kapott helyet.
Megközelítése: Zánka felől, a Káli-medence főútján haladva.
+ 1: A Badacsony „sötét” oldala
A Badacsony hegynek van egy kevésbé ismert, „sötét” oldala is: 1949 és 1954 között a tomaji bazaltbánya területén internálótábor működött. Ez a bányaudvart érintő túra elsősorban nem a geológiai érdekességekről szól, hanem a tábor máig látható emlékeiről. A 3,5 órás, 14 állomásos túra útvonalát egyébként Istvándy Gergely, az Istvándy pincészet borásza állította össze, miután kutatni kezdett a témában, és sikerült beszélnie néhány egykori munkaszolgálatossal.
A Badacsony központjában található Istvándy Borműhelytől induló útvonal érinti a Szegedy Róza Házat, majd az egykori barakkok felé kanyarodik az út. A természet már visszavette a helyet: mohák és indák futották be a falakat, a tető beomlott, faanyagát a helybéliek eltüzelték vagy beépítették házaikba, a kábelekből felhúzott kerítést a fák egyszerűen körbenőtték. A tomaji bazaltbányát is érinti a kirándulás, ahonnan 1903 és 1965 között mintegy 12 millió tonnányi bazaltot bányásztak ki. (Az egykori tábor a helyszíne Bacsó Péter 1967-es, Nyár a hegyen című filmjének is.)
A bazaltbánya területén nincs kijelölt tanösvény, a kőmosás területe csúszós lehet!
A túráról itt írtunk részletesen.
Megközelítése: Az Istvándy Borműhelytől, ahol beszerezhetitek az úticsomagot és a részletes térképet.
