aktív

szerkesztés

Hatalmas sziklák közt ősi tengerpart – Két Sümeg környéki, panorámás túrát ajánlunk

Szerzők

  • Chilembu Krisztina

2022. 02. 18. 14:07

A Sümeg szomszédságában található Rendeki-hegy évmilliók történetét és ősi tengereket őriz különleges geológiai alakzataival. Két, egymással össze is köthető túrát ajánlunk, ami igazán nem jelent nagy kitérőt, ha a Balaton nyugati medencéje az úti cél.

A Sümeg határában található magaslat, a Rendeki-hegy a Bakony délnyugati nyúlványa, amelynek legmagasabb pontja a 374,6 méter magas Csúcsos-hegy. A Fehér-kövek Sümeg felől, a Kőkatlan tanösvény Csabrendek felől közelíthető meg. Most pedig elmeséljük, milyen volt őket meghódítani egy téli délutánon.

A Rendeki-hegy évmilliók geológiai folyamatairól tanúskodik

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Fehér-kövek, Sümeg

A geológiai alakzatot egy rövid kapaszkodó leküzdésével hódíthatjátok meg. A sümegi vár parkolójától a Vincellér utcán át a zöld jelzés vezet fel a 200–350 méteres tengerszint feletti magasságban, a hegy oldalában található sziklákhoz. Az utat a 16 állomásból álló sümegi városi tanösvényhálózat is jelzi, ami a város nevezetes kultúrtörténeti és természeti értékein vezet végig – ezt is érdemes végigjárni, ha van időtök.

A városi tanösvény is erre vezet

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Egy 1 km-nél valamivel hosszabb, kaptatós útvonalra kell számítani, amihez a meredek terepviszonyok és a csúszós avar miatt nagyon ajánljuk a túrabakancsot, és azt, hogy a kilátás mellett a lábatok elé is nézzetek.

A túrabakancsot ne hagyjátok otthon!

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A Fehér-kövek kőzete a felső krétakorban (100–60 millió évvel ezelőtt) keletkezett, amikor a környéket meleg, sekély vizű tenger borította. A sziklafal rétegeit az ősi tenger egykori lakóinak, a 40-60 cm hosszú, tehénszarv formájú kagylóknak a váza alkotja, amelyek háromszög alakú metszete néhol kivehető a kőzetben. A Rendeki-hegy egykor szigetként emelkedett ki a környezetéből, lábát tengerek mosták. gyakorlatilag egy ősi tengerpart maradványai felett álltok.

Ilyen panoráma fogad

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Innen nemcsak a vár és a Keszthelyi-hegység látszik, hanem tiszta időben egészen a Schneeberg havas csúcsáig el lehet látni.

A sziklák környezete a Sümegi Fehér-kövek Természetvédelmi Terület, illetve a Fehér-sziklák Erdőrezervátum része. A helyet nem a geológiai háttere, hanem növényvilágának védelme miatt nyilvánították természetvédelmi területté. Olyan értékes erdőtársulások találhatók itt, mint a Déli-Bakonyra jellemző középhegységi bükkös vagy a gyertyános kocsánytalan tölgyes.

Kőkatlan tanösvény, Csabrendek

A Sümegtől néhány km-re található Csabrendek egykori kőfejtőjét a faluközpontból induló zöld jelzést vagy a zöld T jelzést követve lehet megközelíteni. Az átmenet gyors lesz: az egyik pillanatban még a falu kanyargós utcáin sétáltok, aztán egyszer csak egy másik világba, egy elvarázsolt, 25-30 méter magas sziklák által közrefogott katlanba kerültök.

A buszmegállótól indul a jelzett útvonal

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Hirtelen egy másik világba cseppentek

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A Kőkatlan tanösvényen nem táblák mesélnek, hanem QR-kódokat leolvasva ismerhetitek meg a hely történetét, amelyből most csak néhány mozzanatot emelünk ki.

Táblák helyett QR-kódok

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Csabrendek évezredek óta lakott település. A legkorábbi – a 3500 évvel ezelőtti, késő bronzkori halomsíros kultúra idejéből származó – leletek a falu mai központjának területéről kerültek elő. A település neve, a szláv eredetű rendek szó 'vörösércet' jelent, ami a bauxit jelenlétére utal.

Eleinte kézi erővel bányászták a mészkövet

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A falu lakói az 1700-as évek végén, a Szent Lőrinc-templom építésekor kezdték meg a hatalmas mészkőfal bányászatát. Eleinte csákánnyal, feszítővassal és nagy kalapácsokkal dolgoztak, majd a környékbeli bauxitbányászat megindulása után, az 1930-as évektől már robbantásokkal jutottak mészkőhöz. A településen ma is sok (sárgás árnyalatú) mészkőből készült bástya és gazdasági épület látható.

A kőfejtés csak az 1980-as évekre szűnt meg, amikor a Devecserben gyártott tégla könnyebben elérhetővé vált. A bányafal azóta letisztult, és megfigyelhetők lettek az évmilliók alatt bekövetkezett geológiai folyamatok és erőhatások lenyomatai: a törésvonalak és a torlódásos eredetű formák. A bányafalak azért ennyire egyenesek, mert a kőfejtők mindig csak egy-egy törésvonalig mentek el, mivel azok mentén már vésés nélkül is elváltak a kőtömbök a mögöttes kőzettől.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Egykor öreg tölgyerdő állt itt, de a fákat már évszázadokkal ezelőtt kivágták, a 18–19. században rengeteg faanyagra volt szükség a mészégetéshez, a hamuzsír készítéséhez és a faszén előállításához. A tanösvény felvezet a sziklák tetejére, ahonnan a Pápa–Devecseri-sík, a Somló, a Ság hegy és a Bakony irányába lehet ellátni, de szép időben innen is kivehető a Schneeberg és a Rax is.

A környék több napra elég programot tartogat

A két túrát természetesen össze is lehet kötni: a Fehér-kövektől a zöld jelzésen továbbhaladva eléritek a csabrendeki kőkatlant, visszafelé pedig a piros kereszttel jelölt útvonalon is átvághattok a Rendeki-hegyen. A kirándulás nem több 8 kilométernél. Térképet itt találtok hozzá.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A környék rengeteg kulturális programot is tartogat: Sümegen a felújítás alatt álló (de nyitvatartó) vár mellett a Püspöki Palota, a Palota Pince és Bormúzeum, a Kisfaludy Sándor Emlékház, a Ramassetter-ház vagy a magyarok Sixtus-kápolnájának is nevezett, Franz Anton Maulbertsch freskóit rejtő plébániatemplom. Csabrendeken, a hegy keleti szélén egy árkokkal védett földvár, a Banyavár sáncainknak maradványai is láthatók. 

Hasonló tartalmak

Admin mode