Havas Miki tavaly szeretett volna családostul Zánkán nyaralni, a család pedig népes, így szinte lehetetlen volt mindenkit elszállásolni, még úgy is, hogy már van egy házuk a környéken. Feleségével, Timivel ezért gondoltak egyet és megvették a község régi kocsmáját (vagy ahogyan a környéken ismerik: „A Zotyót”), és pár hónap alatt olyan vendégházzá alakították, ahol egy népesebb család is eltölthet pár napot nyugiban, egymás között.

Persze, az nem újdonság, hogy egy házat ki lehet bérelni a Balatonnál, de Miki nem is valami mezei apartmannal akart berobbanni a zánkai vendéglátás világába. „Ha az ember nyaral, nem akar főzni, mosni, takarítani,” mondja, „mi viszont nem akartunk szállodát konyhával. Nálatok is megjelent most egy cikk az 50 legjobb balatoni étteremmel, nem akartunk mi is beállni ötvenegyediknek. De egy egyszerű szálláshelynél többet akartunk, valami olyat, ami a környéken nincs, így jött az ötlet, hogy olyan reggelit adjunk a vendégeknek, amivel szinte egész nap elvannak, de közben építsünk a minőségre is.” Ebből a gondolatból született meg Zánka Fő utcáján a Fügekert, ami egyébként az udvaron álló, 100 éves fügefa után kapta a nevét.

Spanyol tapas és céklakrém reggel 9-kor

Miközben Miki a teremtés történetét magyarázza, feltűnik a szakács, Tóth Attila is, aki a Mi a Kő és a Zománc konyhájából már ismerős lehet, és elkezd komótosan megteríteni a reggelihez. Egymás után jelennek meg a csinos csokorba rakott nyers zöldségek, a friss gyümölcslevek, háromféle lekvár, méz, legalább háromféle kenyér, sonka, szalámi, túrókrém, egy könnyű habzóbor (szép a borválaszték is, környékbeli borok, Gilvesy, Béla és Bandi, Káli Kövek stb.). Érkezik továbbá az asztalra egy kancsó szörp, egy tipikus spanyol tapasétel, a pimientos de padrón és három különböző sajt is.

Nem tudunk olyat elképzelni, aki ezekből ne tudna összerakni legalább két jó reggelire valót. „Az egész személyre szabott egyébként” – teszi még hozzá Miki. „Beszélgetünk a vendégekkel, megkérdezzük, mit szeretnek jobban, és abba az irányba megyünk. Voltak, akik húsmentes verziót szerettek volna, ők több sült zöldséget és frittatát kaptak. Azt nem tudtuk, ti mit szerettek, úgyhogy kaptok mindenből” – mondja nevetve.

A koncepció egyszerű: nem látunk bonyolult fogásokat, sem egzotikus alapanyagokat, de minden friss és a legjobb minőségű. A zöldségeket mintha öt perce szedték volna, a túrókrém könnyű, a céklalének olyan az íze, mintha céklába haraptunk volna, és olyan sűrű, hogy a délelőtt hátralévő részében ketten kérdezik meg, ki húzott be nekem, hogy ennyire véresek az ajkaim. Ráadásul Miki abban is igazat mondott, hogy egy ilyen reggeli simán elég egy egész napra – arról már csak a saját falánkságunk tehet, hogy nekünk csak délután háromig tartott ki. Nyáron, amikor a nagy melegben egyébként sem eszünk annyit, el tudjuk képzelni, hogy vacsoráig elegendő üzemanyagot ad egy ekkora reggeli.

Hotel pasztell

Kicsit nehezünkre is esik egy ekkora adag után végigjárni a jelenleg ötszobás vendégházat, ahol a reggelivel ellentétben semmi sem terheli túl az érzékszerveinket. Egyszerű, manapság divatos, minimál északias berendezés többnyire puha pasztellszínekkel, de minden ízléses és minden szoba légkondicionált, a deluxe családi szobában és a családi lakosztályban ráadásul fürdőkád is van, nem csak zuhanyfülke. Az utóbbiért egyébként már 43 ezer forintot kell fizetnünk éjszakánként, igaz, 4 fő kényelmesen elfér itt.

Ha Kiss Tibi a teraszon gitározik, az gond?

Mikivel még a tornácon beszélgetünk, amikor egy ismerős a közeli Neked Főztemből beköszön. Miki visszainteget, és megjegyzi, hogy jóban vannak a környékbeli vendéglátósokkal, mert ez az egész egyébként is csak így tud működni. „Küldünk oda vendégeket, máshonnan meg ide küldik őket, az a lényeg hogy kiegészítsük egymást.”

A Füge pedig valószínűleg nemcsak mint szálláshely és reggeliző lesz része a környékbeli vendéglátós vérkeringésnek, hanem lesz élet a teraszon is, amiben visszaköszön az Irie Maffiás zenészmúlt is és az ott szerzett barátságok. „Szeretnénk vacsorákat például, ahová hívunk majd zenészeket egy szál gitárral estékre, például Müller Péter Sziámit, Kiss Tibit és írókat is. Lehet majd közben üldögélni, borozni, eszegetni a teraszon, tervezünk olyat is, hogy megfőzzük a vendég kedvenc ételét. Persze ezzel még nem étterem leszünk, csak egy kis kulturális tér, aminek szerintem van itt helye.”

Ez persze még a jövő, de hogy a Fügének már most is helye van Zánkán, azt jól bizonyítja, hogy pár napos fennállás után már rengeteg foglalás érkezett, szóval lehet, hogy csak ősszel lehet itt legközelebb szobát kapni. Annyi baj legyen, úgyis olyan hely ez, aminek talán egy nyugodt, kora őszi délelőtt áll a legjobban, amikor egy bor- vagy biciklitúra előtt lophatunk fél órát arra, hogy csendben pihenhessünk ki egy három étkezésnek is beillő reggelit. És ha kedvünk úgy tartja, hamarosan már csak ezért is benézhetünk, mert a szállóvendéges tesztüzem után várni fogják a csak reggelire érkezőket is. Hogy pontosan mikortól, azt a Facebook-oldalukról lehet majd megtudni.