15 dolog, ami meghatározta az idei balatoni nyarat

1. A Balaton hatalmas kult, milliók jöttek

Legyen szó egy-két hétnyi csobbanásról és a nyaraló teraszán töményezéses Jengázásról, maratoni fesztiválozásról, hosszú hétvégés pihenésről vagy egész nyári kalandról, a tópart idén is pörgött. A KSH hivatalos statisztikái minden évben csak késő ősszel derülnek ki, de azt már most lehet tudni, hogy a MOL Nagyon Balatonnal idén már egymilliónál is többen buliztak, a balatoni vonatok is körülbelül egymillió utast hoztak el a tóhoz – és akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen jelenetek játszódtak le az M7-esen egy átlagos péntek délutánon. Nagyon népszerű a Balaton, ezzel nem lehet vitatkozni.

2. Még több városlakó vonult ki

A városlakók már nem csak nyaralóként, de nyári menekülőútvonalként is tekintenek a Balaton környékére, és egyre gyakoribb, hogy két hét helyett egész nyárra, vagy még tovább is itt felejtik magukat, sőt, sokan egyenesen ide is költöznek. Van, aki innen dolgozik júniustól szeptemberig, van, aki közösségi kertet épít vagy ökogazdálkodást csinál, és előfordul, hogy házépítésből nő ki valami sokkal közösségibb.

3. Még nehezebb lett új helyeket nyitni

Végleg elmúlnak már azok az idők, amikor elég volt beinvesztálni egy büfékocsiba vagy egy lepukkant nyaralóba, és három szezon alatt hülyére kereshette magát az ember, mondván, „itt úgyis jó lesz”. A piac telítődik, hatalmas a verseny, ahogy Csapody Balázs, az idén 25 éves, és közben legendává érett Kistücsök tulajdonosa is elmondta, ma egy étterem megnyitása például „sokkal nagyobb anyagi ráfordítást igényel, hogy a nyitáskor már minden összeálljon”. Régen még volt lehetőség „apránként haladni, sőt, a botladozást is jobban lehetett korrigálni. Ha most egy új étterem elkezd botladozni, annak híre megy és egyből leírják”. Aki tehát most akar betörni a balatoni vendéglátás világába, az jobb, ha felköti a gatyát, mert ez a trend valószínűleg jövőre is folytatódni fog.

4. A megszokott sémák egyre kevésbé működtek

Ha egy új helyen érdeklődünk, mitől különleges a nyíló étterem vagy büfé, legtöbben azzal kezdik, hogy helyi alapanyagokat használnak, vagy mondjuk már ők is szuvidolnak, de ezzel már nem könnyű kitűnni a mezőnyből. Bár az előbb említett szempontok fontosak, de ha valaki szeretne sikeres lenni, akkor ezek mellett olyat kell hozni, ami mögött sztori van, új kategóriát jelent, esetleg teljesen új szolgáltatás az adott településen – lásd akár Papa Áronék lakáséttermét, a Kő Fagyit, a Fügekertet, vagy A Konyhámat. 2017 nyarán az is kiderült, hogy akiben megvan a kellő eredetiség, annak még bőven jut hely a Balatonnál.

5. A hetedik kerület terjeszkedik

Idén sokkal határozottabban láttuk azt, hogy ami Budapesten divat, előbb vagy utóbb a Balaton környékén is megjelenik.Nem kérdés, hogy az egyre népszerűbb Balaton a budapesti belváros törzsközönségét is bevonzza, ez a folyamat viszont azzal jár, hogy a kifejezetten urbánus létesítmények gyökeret vernek a tó környékén, elég csak a The Rusty Coffee Boxra, a Pazar Coffee Companyre vagy a BRKLYN-Malackrumplira gondolni. Sokan szeretik őket, mások szerint viszont tájidegenek – és valljuk be, ebben is van valami.

6. Erősödött a déli part

Bár a gasztro- és úgy általában a turizmusforradalom jellemzően északi parti jelenség, a déli part is magasabb sebességbe kapcsolt, hogy utolérje. Találtunk itt új strandbüfét, főzdéből kinőtt sörteraszt, cukrászdát, barbecue-éttermecskét, kézműves péket, sőt, fesztiválnak készülő éttermet is – és ugyanúgy örültünk mindegyiknek.

7. A Szent György-hegyre érdemes odafigyelni

Az itt élők közül többen úgy tartják, hogy a Szent György-hegy mindig a Badacsony árnyékában bújt meg, most viszont benne van a pakliban, hogy olyan népszerű lesz, mint a Káli-medence. Egyre több menő arc költözik ide (és nyit mondjuk lakéséttermet vagy borászkodik különleges módszerekkel), egyre több a pincészet, a vendégház és az olyan megmozdulások, mint például a Búzalelke Street Food és a Bohém légyott, és ez lassan már nemcsak a környék „Rózsadombjára”, azaz a déli oldalra jellemző, hanem a hegy minden oldala beszáll a csendes, minőségi házibuliba, amiből a helyiek nem feltétlenül szeretnének tömegeket megmozgató fesztivált csinálni.

8. Balatonfüredre jött a vizes vébé

Ritkán fordul elő, hogy a Balaton akkora sporteseménynek adjon otthont, mint a nyári vizes világbajnokság. Nagy volt az öröm, de ezzel együtt kapkodás és a fejetlenség is bőven akadt (emlékezzünk csak az ikonikus mélygarázs-sztorira). Ezzel együtt az volt érezhető, hogy Balatonfüreden és környékén ekkora kihasználtsággal nem működtek szállodák legalább negyven éve.

9. Visszatértek a kecskerákok

Mindig öröm olyan híreket hallani, hogy tisztul a Balaton, vagy hogy régen látott állatfajok megjelenésének örülhetünk, és idén nagyot örülhettünk, mert a Limnológiai Intézet igazgatója is megerősítette nekünk, hogy tóba betelepített angolnapopuláció sorvadásával együtt újra megjelent a kecskerák – ami azért is jó hír, mert ezek a páncélos, mindenevő állatok tisztítják a tó vizét.

10. Több lett a sör

Bár a Balatont legtöbben a borral azonosítjuk, a sörkultúra terjedése is kapott idén egy löketet: Füreden megnyitott a Beer Balaton, a Hedon sörteraszt csinált a főzdéjében, a Stari 25. születésnapját ünnepli (az alkalomra pedig piacra is dobtak egy itthon újdonságnak számító amerikai lagert), és megjelent a környéken egy új versenyző, a Balaton 17 Brewing Co. is, akik már több étterem (Első Füredi Sörház, Bistro Kenese) étlapján is megvetették a lábukat.

11. Hullámzó teljesítményt nyújtott a MÁV

A Balaton vasúti közlekedése egyértelmű javulást mutat, ha az elmúlt évtizedeket nézzük, de azért az is igaz, hogy lenne még hová fejlődni. Pozitív, hogy csúcsidőben vannak srácok, akik segítenek biciklit pakolni, és az is, hogy van internetes jegyvásárlás, de emellett még mindig összejönnek félórás-órás késések is, és előfordul, hogy nem működik a légkondi az IC-kocsiban – pedig ennek nemcsak itt, de a vonat összes kocsijában szériatartozéknak kellene lennie, legalább a nyári időszakban.

12. Még mindig saját autó kellett, még azzal sem volt könnyű

Nemcsak vonattal, de autóval sem egyszerű a környéken a közlekedés: a 71-es még mindig balesetveszélyes, az M7-esen néha a kocsisor mellett sétálva is gyorsabban lehet haladni, az éjszakai közlekedést pedig saját autó nélkül lehetetlen megoldani: ha elment az utolsó busz vagy vonat, akkor legfeljebb a fusiban dolgozó éjszakai taxisok szolgáltatásait lehet igénybe venni, de őket is csak a nagyobb településeken találjuk meg.

13. Javultak a strandételek, de jobbakra is lenne igény

Strandgasztronómiában órási az előrelépés az öt évvel ezelőtti állapothoz képest, de az is tény, hogy az átlag nyaraló nem mindenhol érzékelheti ezt, hiszen még mindig sok hely árul 10 négyzetméteren nagyjából 30 különböző ételt. Pedig igény lenne a magasabb színvonalra, legalábbis egy friss kutatás szerint a nyaraló magyarok számára a legfontosabb szempont, hogy egy strandétel egészséges legyen, és sokat számít az is, hogy gusztusos-e a környezet. Jó példákat persze látunk, pontosan erről szól az Év Strandétele verseny is, de ezen a téren lenne még hová fejlődni.

14. Ismét készült BalatonBor

Magyarország első közösségi bora másodszor is megjelent. Ráadásul a boltok polcain is találkoztunk vele, ez pedig több, mint örvendetes. A bor több mint húsz balatoni pincészet összefogásával készült, kizárólag Olaszrizlingből, egységes dizájnnal. A jó minőséget pedig nemcsak a pincék hírneve, de egy speciális minőségbiztosítási rendszer is garantálja.

15. A 21. század még nem köszöntött be mindenhol

A kerékpáros közlekedést tavaly mértük fel részletesen, és a mi tapasztalataink alapján idén nem javult a helyzet, és sajnos nem ez az egyetlen infrastrukturális hiányosság, ami a 21. században alapvető kellene, hogy legyen. Ember legyen a talpán, aki például egy északi-parti vonatúton végig képes mobilinternetet használni, vagy akinek mindenhol van térereje. Persze hozzá kell tenni, a bicikliutakkal szemben itt nem annyira vészes a helyzet, de azért ebben is van még felfelé.