Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Balaton

Új balatoni vízparti tervek: Megkezdődött az egyeztetés az önkormányzatokkal

Megkezdődött az egyeztetés az Építési és Közlekedési Minisztérium és a tóparti önkormányzatok között az új balatoni vízparti tervekkel kapcsolatban.

Balaton

10 érdekes tény, amit kevesen tudnak a balatoni kompokról

A révészek régen füstjelekkel kommunikáltak, az első motoros kompot pedig a tó fenekéről kellett kiemelni.

Balaton

Zsákmányszerzés közben videózták le a színpompás jégmadarat

A Kis-Balatonnál is előforduló jégmadárról készült felvétel zsákmányszerzés közben.

balaton

Hotelmamutoknak adták át helyüket a Monarchia fürdőzői – Siófok története régi fotókon

Nagy utat járt be a kicsiny Fok nevű falu, mire modern üdülőközpont lett. Ezt a rögös utat mutatjuk be a Fortepan képeivel a Monarchia korától a szocializmus alkonyáig.

Ideje volt kiterjesztenünk a Fortepan gyűjteményére építő archív fotós, várostörténeti sorozatunkat a déli part fővárosára, Siófokra is. Akit érdekel a többi ilyen cikkünk, a linkekre kattintva átfuthatja BalatonfüredBadacsony, Keszthely, Fonyód, Tihany, Hévíz, Tapolca, Balatonkenese és Balatonkarattya, valamint Balatonboglár és Balatonlelle történetét is.

A római idők óta stratégiai fontosságúnak számított a terület, a Balaton első lecsapolási kísérletét itt a rómaiaknak köszönhetjük. A város honlapján lévő leírás szerint az 1055-ös tihanyi apátsági alapítólevél már említi Fuk települést. A falut letarolta a tatárjárás, 1552-ben pedig megjött a török, hadikikötőt és erődöt is létesített. Végül 1688-ban szabadították fel Fokot. A Rákóczi-szabadságharcban Vak Bottyán védelmi vonala húzódott itt. A 19. századra Siófokként fordult rá a falu, elindult a Sió szabályozása és a Balaton leapasztása. A települést egy időre Veszprém megyéhez csatolták és a déli vasút is megépült 1861-ben (a kaposvári vonal 1906-ra készült el). Új vasútállomás, kikötő és Sió-zsilip épült a mezővárossá vált településen, sőt 1866-ban az első fürdőházat is átadták. Ehhez jött az üdülőtelep kialakítása, az első szállodák felépítése, Siófokot pedig nyaranta megszállták a pesti művészek.

1908. Az első fotónk több mint százéves, ezen siófoki halászok láthatók. Mint az egész Balatonon, itt is régi hagyománya volt a halászatnak, ami 1900-ban lépett szintet: ekkor alapították meg a Balatoni Halászati Rt.-t, ami mind a mai napig működik, bár már más a neve és a profilja is. Halászat ugyanis évek óta nincs a tavon. 

1913. Mint írtuk fentebb, már a 19. század végén berobbant a fürdőélet, és a nagy szállodák és pompás nyaralók mellett a fürdőházak is jelen voltak. Innentől 1918-ig Krúdy Gyula is itt töltötte nyarait.

1917. A fürdődivat persze összehasonlíthatatlanul prűdebb és viktoriánusabb volt akkoriban, egy bikinis nő látványa valószínűleg őrületbe kergette volna a férfiakat és felháborodásba a nőket. A kép amúgy a fövenyfürdőt ábrázolja, ami azért lényeges, mert Siófok Balaton-partját is a hullámtörő kövekkel megerősített, betonozott, erődített part uralja ma már.

1921. Az egész Balaton, így Siófok szerepe is felértékelődött, mire ez a fotó elkészült. Magyarország túl volt a vesztes világháborún, két forradalmon és egy ellenforradalmon, valamint a tragikus trianoni békeszerződésen is. A városnak a durva időkben fontos szerepe volt, erről már írtunk cikket is. Kvázi fővárosi szerepe volt 1919-ben pár hónapig, hisz a Budapestre való bevonulás előtt Horthy Miklós és serege itt állította fel bázisát, innen igazgatta a pacifikált dunántúli területeket, és innen irányította a véres vörösterrorra adott választ, a szintén véres fehérterrort. A fürdőzést és a bolondozást - amint látni - semmilyen politikai hadakozás nem tudta elpusztítani.

1922. Erről a képről már bővebb tájékoztatással szolgál a Fortepan: "hajójavító, a Helka utasszállító csavaros motorhajó a sólyatéren (épült: 1891)". A 35 méter hosszú, cirka 5,3 méter széles hajó az egyik legrégebbi hajó, ami még mindig utasokat szállít a Balatonon. Sok felújításon átesett, 1980-ban leselejtezték, kiemelték Balatonfüreden, ahol évekig bárként működött. 1994-ben vásárolta vissza a Mahart, felújította, majd 1996-ban ismét vízre tette. Jelenleg 120 fős maximum utasszámmal tud közlekedni, klimatizált a belsője, rendezvényeket is szervez fedélzetén a Balatoni Hajózási Zrt.

1925. "Fő tér, szemben a Fő utca a Sió felé nézve" - írja a Fortepan a lenti fotóról. A Siófoki Hírek cikke szerint sokáig falusias volt Siófok képe, a 19. század végén kezdett el városra hasonlítani. A Fő utca része volt gyakorlatilag a piac tere, sok korabeli képeslapon is így hivatkoztak rá. A második világháború utáni újjáépítések során határozottabban leválasztották a Szabadság teret a Fő térről, amin ekkor már ott díszelgett a híres víztorony, idővel pedig háborús és forradalmi emlékművek, valamint egyre díszesebb és nagyobb épületek kerültek ide. Mindenesetre ezen az 1925-ös képen még inkább falusias a miliő.

1928. A Fortepan ennél a képnél egészen bő információkkal szolgál: "A Somogy (1928) dízelmotoros kotróhajó vízrebocsátás után a sólyatéri öbölben. Előtte a Földművelésügyi Minisztérium, a Székesfehérvári Kulturmérnöki Központ és az építést végző hajógyár képviselői. Középen fehér sapkában Kaáli Nagy Dezső, a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének vezetője." 

A Kaáli család múltja az 1400-as évekig nyúlik vissza, dicső utóduk pedig a balatoni hajózásban szerzett elévülhetetlen érdemeket. Nagy Dezső már sok-sok éve mérnökösködött az országban, mire 1912-ben megbízták a balatoni kikötők felügyeletével. Tíz fontos balatoni kikötőt ő épített ki, így a siófokit, a tihanyit vagy épp a fonyódit. Több fontos épületet tervezett, de nyugdíjba vonulása után is érződött a hatása: a Sió-zsilipet az ő tervei alapján építették újra. Siófokon temették el, 2018-ban új síremléket kapott, miközben utcát és kikötőt is neveztek már el róla.

1930. "Junkers A-50 Junior hidroplán kiképző repülőgép a Balatonon" - tudjuk meg a Fortepantól az információt. A Balatonnak komoly légiforgalma volt a húszas években. 1923-ban repült először Budapestről az Aeroexpressz Rthidroplánja Siófokra (a fővárosban a Szent Gellért téren, a Szabadság híd hídfőjénél található az emléktábla), a Balatonra érve pedig kitette négy utasát, majd a tóparti városok között szállított utasokat. A hidroplánok üzemeltetése azonban nem volt gazdaságos, a cég 1930-ban lehúzta a rolót, majd egy 1931-es vihar öt gépet is tönkretett. A Junkers képen látható gépét nem utasszállításra, hanem hobbirepülésre, esetleg felderítésre használták. Sok nem készült belőle, túl drágának bizonyult.

1935. "Fő tér, I. világháborús emlékmű (Székely Károly)." Az emlegetett Fő tér egy évtizeddel a fentebbi fotó után már városiasabb arcát öltötte. Ahogy minden magyar településen, úgy Siófokon is a központban helyezték el azok emlékművét, akik a lövészárkokban végezték életüket. Az obeliszk tetején egy turul trónol, a lábánál pedig egy magyar honvéd fogja puskáját, óvva-védve a magyar címert.

1943. Már javában dúlt ekkor a második világháború, Magyarország túl volt a Don-kanyar katasztrófáján, de az élni akarás a strandon győzedelmeskedett. A Caola vitaminos krémet reklámozó stég és hirdetőoszlop tövében önfeledten strandoltak az emberek, és talán nem is sejtették, mekkora katasztrófa vár az országra a következő két évben. A képet mellesleg Carl Lutz svájci diplomata készítette, aki egyes becslések szerint a fővárosi zsidóság harmadának mentette meg az életét a kivándorlást biztosító védlevelekkel, valamint budapesti védett házak létrehozásával a náci-nyilas őrjöngés idején. A holokauszt idején Siófokról mintegy ötszáz zsidó lakost deportáltak a haláltáborokba, közülük 72-en tértek haza élve.

1945. Megrázta az országot, amikor 1942-ben Horthy Miklós fia és utódja, a kormányzóhelyettessé tett István az orosz fronton repülőgépbalesetben meghalt. A világháborúig gépészmérnökként dolgozó, majd a MÁV igazgatói székébe került, egyébként angolbarát Horthy Istvánnak halála után Siófokon, a MAC klubházának kertjében állítottak szobrot. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása az Ad astra címet kapta, 1943-ban avatták fel. Siófok weboldalának archívumában így írnak a műről: "A csillagok felé címen ismert szobor egy földgömbön álló, szívére szorított kezekkel az ég felé forduló ifjú alakot ábrázol."

A világháborúban komoly harcok voltak Siófok környékén, két hónapig húzódott itt a front. A harcokban a város nagy része, így a klubház is súlyos károkat szenvedett, a szobrot pedig lefejezték, majd nyom nélkül eltűnt a megmaradt része is. A mai napig nem találták meg, de végül közadakozásban újra elkészítették és felállították 2013-ban.

1948. A háború után természetesen Siófokon is megindult az újjáépítés, amint látni, három évvel a fegyverszünet után már áll a város jelképe, a víztorony.

1952. Bármilyen történelmi szél is fújjon, a pecásokat nem lehetett eltántorítani a halban gazdag Balatontól. Így 1952-ben, a rákosizmus csúcsra járása környékén is kiültek a kikötőbe horgászni. Erre az évre a települést Somogyhoz csatolták és járási székhely is lett.

1957. A Sió-csatorna és -zsilip. A háború vége után egész hamar, 1947-re elkészült az új zsilip a Sió-csatornán, ami lehetővé tette hajók átemelését is. A képen lehetséges, hogy épp egy baráti szocialista ország küldöttsége tekinti meg az építményt.

1958. Eddigre Siófok bőven kiheverte a háborút és a várost kevésbé felforgató 1956-os forradalmat, és a hazai munkásosztály egyik fő üdülőhelyévé vált. Ennek szimbóluma lett a hajóállomás melletti Utasellátó büfé, ami ugyan már nem létezik, ám a korban roppant fontos hely volt a kispénzű turistáknak. Ugyanis az automatákra és gyorsan megmelegíthető, olcsó, gastrofolnak nevezett készételekre épült a választék.

1959. A Glatz Henrik utcai Motelt hirdető reklám. Az olcsó szállást biztosító motelhálózatot a brüsszeli világkiállítás összevásárolt könnyűszerkezetes épületeiből alakították ki nemcsak Siófokon, hanem a Balaton több pontján is.

1959. Büfé a Petőfi sétány strandján. Az üdültetés évről évre új csúcsokat döntött, de ez nem csoda, Siófokot nagy ütemben fejlesztették, a hatvanas években sorra húzták fel a mai napig látható kockaszállodákat.

1960. Briliáns életkép a mai Október 23. utca (anno a "felszabadulás" dátumáról volt inkább elnevezve: November 7. út) 18-as szám alóli üdülőből. Valahogy így festett nyáron a legvidámabb barakk.

1964. A Vénusz, a Balaton és a Napfény Szállók után a Lidó is megnyitotta kapuit a Petőfi sétányon. A szállodasor lassan teljessé vált a parton, miközben a lakásépítések is felpörögtek a településen.

1965. A légifotón a meteorológiai állomás található, ami a viharjelző obszervatóriummal együtt 1956-ban kezdte meg működését. Az ötvenes években szokatlanul modernnek és merésznek ható épületet Molnár Péter tervezte két évvel az átadás előtt. Legutóbb 2008-ban újították fel, manapság innen adják ki a viharriasztásokat a tóra.

1966. A Fortepan annyit ír e képről, hogy ez a "Fő utca, balra a Mártírok útja torkolata." Ekkor már forgalmas főúttá vált, így szezonban folyamatos rendőri forgalomirányításra is szükség volt. Mára egy sétálóövezettel kettévágták a Fő utcát, a nagybani forgalmat ma a 2x2 sávos Tanácsház utca, azaz a 7-es főút városi szakasza vezeti el.

1966. Erről a képről pusztán annyit tudunk, hogy a kikötőben készült, ráadásul elég gyanús, hogy nem nyáron. Mindenesetre a fagyok és a hullámverés látványos jégtorlaszt emelt errefelé.

1967. A kikötőnél székelt a korszak leghíresebb siófoki vendéglátóhelye, a Matróz Étterem. Nem volt egyszerű bejutni ide szezonban, kultikus helynek számított, de ez a dicső kor mára letűnt.

1971. Az 1968-ban várossá nyilvánított Siófok életében az egyik legnagyobb változás az volt, amikor elérte az M7-es autópálya. A sztráda első, budaörsi szakaszát 1964-ben adták át a forgalomnak, Siófokot és Zamárdit 1971-ben érte el. Azonban Aligától csak fél útpályát építettek, a sztráda felújításáig, 2001-ig maradt ez így. Több csonka zalai és somogyi szakasz elkészülte után 2007-ben adták át a hiányzó Zamárdi-Balatonszárszó szakaszt a kőröshegyi völgyhíddal, a következő évben pedig elkészült a teljes autópálya, összekötve a Balatont az Adriával. A képen az Agip benzinkútja látható a 94-es kilométernél.

1975. A vasútállomás épületét két évvel a déli vonal 1861-es átadása után, 1863-ban avatták fel. A huszadik század legelején alaposan átépítették, azóta többször felújították, bővítgették, de jelenleg is az egyik legszebb állomási épület a Balatonnál.

1975. Évekkel korábban, 1965-ben készült el a Nemzetközi Újságíró Szövetség Üdülője az Ezüstparton. Ennek egyik fontos helyszíne lett az 1971-ben átadott, a keletnémet sci-fi sorozat után elnevezett Orion Bár. Hatalmas bulik voltak itt az 1970-80-as években, Psota Iréntől Szepesi Györgyig sok ismert figura megfordult itt. Az épület sorsa tipikus volt: a rendszerváltás után diszkó lett belőle, állapota egyre romlott, egyik tulajdonos passzolta át a másiknak, míg végül a 2010-es évek elejére annyira lerohadt és veszélyessé vált, hogy elbontották.

1980. Urbán Tamás csodás sorozatot lőtt egy méretes siófoki koncertről, ennek egy darabját is beválogattuk. A Fortepanon azt írják a képről, hogy "Balaton-part, az Omega - LGT - Beatrice közös koncertjére várakozók, csövezők." Akkoriban a nagyüzemi fesztiválozás még ismeretlen terep volt, úgyhogy egy-egy ilyen, több ismert zenekart felvonultató szuperkoncert - pláne a Balaton bulifővárosában - eseményszámba ment. Ezrével meneteltek le a tóra a fiatalok, akik ott pihenték ki magukat, ahol épp tudták.

1983. A helyi zsidó közösség 1869-re építette fel első zsinagógáját, ami a képen látható. A holokauszt gyilkosságai és az elvándorlás megtizedelték a helyi zsidóságot, így az imahelyük állapota is leromlott. Végül elbontották, és 1986-ra új zsinagógát építettek a helyére. A vallási épület a mai napig használatban van, istentiszteleteket is tartanak benne.

1987. A mai Beszédes József sétányon épült fel a nyolcvanas években három darab, paneltechnológiával épített, lépcsőzetes alakú tömb. Az egyik lett a belügyis, azaz BM-üdülő. A rendszerváltást követően ezeket is privatizálták, előbb Aranypart Hotel néven működött 159 szobával, majd az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-é, végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé (MNV) lett, ami 2016-ban közölte, hogy eladja az épületet. Arról sajnos nem találtunk információt, az ingatlanárverésén végül ki szerezte meg a tömböt.

Siófok azóta pedig megerősítette pozícióját, mint a Balaton bulifővárosa - miközben hangsúlyozzák a város családos jellegét is -, és persze a partot ellepték a lakóparkok és apartmanházak. A tóparti városok közül emiatt Siófoknak van a leginkább városias képe, és ezt az északi partról áttekintve kiválóan láthatjuk.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Balaton

Különleges, fekete csőrű hattyúk tűntek fel a Kis-Balatonnál

A hazánkban ritka kóborló fajnak számító kis hattyú három példányát figyeltek meg a Kis-Balatonnál.

Balaton

Hangtalan monstrum, amin luxus az utazás – Kipróbáltuk az új balatoni kompot

Egy hideg, szeles januári napon próbáltuk ki, milyen az egyik új balatoni komp, a Tihany fedélzetén utazni. Csendes, panorámás élményben volt részünk, és még a kapitányfülkébe is bejutottunk.

Balaton

Végtelen jégtáblák – Videón a fagyos Balaton

A Balatonban megjelenő vékony jégréteg a napokban elkezdett torlódni, így létrehozva a látványos jégtáblák tömegét. Videó a déli partról.

Neked ajánlott

A