Akad néhány esemény Magyarországon, amely jóval többet jelképez egy egyszerű társasági összejövetelnél. A balatonfüredi Anna-bál is közéjük tartozik. A nyári szezon egyik legfényesebb estéjén ma is ugyanaz a kíváncsiság, elegancia és ünnepi hangulat lengi körül az eseményt és a várost, amely már 1825 óta vonzza a vendégeket. A két évszázad alatt legendák, romantikus történetek és valós történelmi események szinte elválaszthatatlanul fonódtak össze. A reformkor politikusai, írói és művészei ugyanúgy találkozóhelyként tekintettek Balatonfüredre, mint később az Osztrák–Magyar Monarchia elitje vagy a 20. század legismertebb színművészei, illetve a mai hírességek és ismert emberek.
Dívák és királynők, közéleti szereplők és olimpiai bajnokok
Az Anna-bál története a hagyományok mellett azokról az emberekről is szól, akik évről évre rangot adtak az eseménynek. Az igazi sztárok azonban sokszor nem az ismert politikusok vagy művészek voltak, hanem a báli kisasszonyok. Egy jól sikerült Anna-bál a fiatal hölgyek társasági bemutatkozásának színterét jelentette és jelenti lényegében ma is. Egykor egyetlen este alatt jöttek létre ismeretségek, későbbi házasságok vagy akár életre szóló kapcsolatok. A korabeli lapok oldalakon keresztül elemezték, ki milyen ruhában érkezett, kivel táncolt és ki lett az este ünnepelt szépsége. Vagyis a mai vörös szőnyeges tudósítások előképei már másfél évszázaddal ezelőtt is léteztek.
A világháborúk és más történeti anomáliák miatti szünet után az Anna-bál 1954-ben újra a hazai kulturális élet egyik kiemelt eseményévé nőtte ki magát. A vendégek között megfordult többek között Ruttkai Éva Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő és a máig legnépszerűbb színészek egyikeként emlegetett Latinovits Zoltán. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Psota Irén, Kállai Ferenc és Bessenyei Ferenc is, akik számára Balatonfüred a nyári társasági élet egyik legfontosabb találkozópontját jelentette. De nem volt ez másként később és nincs máshogy ma sem.
Az Anna-bál ugyanis a 21. században sem veszített vonzerejéből. Sőt! Az elmúlt években feltűnt a vendégek között többek között Ördög Nóra műsorvezető, Epres Panni és Zimány Linda modellek, Mádai Vivien műsorvezető, Borbély Alexandra és Nagy Ervin színészek, Kéri Kitty színművész, Dárdai Pál és Lőw Zsolt labdarúgóedzők, Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó, Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, valamint Freund Tamás agykutató is. A rendezvény vendégei között rendszeresen találhatunk közéleti szereplőket és diplomatákat. Az Anna-bál tehát máig különleges és kiemelt helyet foglal el a hazai társasági életben.
A reflektorfényben ugyanakkor az évről évre összeülő zsűri is sütkérezett, mely a hazai kulturális élet ismert alakjaiból áll össze. A teljesség igénye nélkül az elmúlt években például Horgas Eszter fuvolaművész, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Schiffer Miklós divatszakértő, Csáky Attila filmproducer, Hajas László mesterfodrász és V. Kulcsár Ildikó újságíró döntött arról, hogy ki viselheti egy teljes évig az Anna-bál szépe megtisztelő címet.
Szépségkirálynők teljes pompájukban
Az első, dokumentált bálkirálynőt, Huszár Etelkát 1861-ben választották meg, akit a korabeli sajtó csak „szende és bájos honleányként” emlegetett. Egy évvel később a győztes már aranyalmával gazdagodott, ezzel megszületett az a tradíció, amely máig az Anna-bál egyik legjobban várt pillanata. A cím ugyan leginkább a szépségről szólt, de a kezdetektől többet jelentett egy egyszerű szépségversenynél. Eleganciát, műveltséget, kisugárzást és társasági rangot ismert el. És még ennél is többet.
Az Anna-bál azért is különleges, mert képes generációkon át ugyanazt az élményt adni. Erre talán a legjobb példa az 1976-os Anna-bál szépének választott Ujváry Éva, akinek édesapja külön az eseményre varratott egy ruhát, és aki máig féltve őrzi az aranyalmát, amelyet kamaszkora egyik legszebb nyarán vehetett át. Saját bevallása szerint valósággal elvarázsolta a bál, a hosszú estélyi ruha, amiben a mesék olvasásakor gyermekkorában annyiszor elképzelte magát. Talán nem véletlen, hogy Balatonfüred különleges hangulatába azóta is szerelmes.
Egy évvel később már Horváth Éva viselhette a bálkirálynő koronáját, aki egy korábbi riportjában azt is elárulta, hogy gyerekként is szívesen hallgatta a nagyszüleitől a régi bálok történeteit, és már akkor arról álmodott, hogy egyszer ő maga is beléphet a Kúrszalonba. A bál estéjére kölcsönkért egy egyszerű fehér ruhát, és csak egy halvány rúzst viselt. Édesanyja szerint az Anna-bál szépe cím azonban kötelezte is valamire: „Nemcsak szépnek kell lenni, hanem jónak és példamutatónak is.”
A bálkirálynők névsora az elmúlt másfél évszázadban valóságos korrajzzá formálódott. Akadtak közöttük arisztokrata kisasszonyok, polgárlányok, egyetemisták és sportolók, ám a legtöbb bálkirálynő általában civil pályát választott, és csak egyetlen estére került az ország figyelmének középpontjába. Kevesen váltak országosan ismert közéleti vagy kulturális szereplővé. Sokan például nem tudják, hogy a közéletből ma már jól ismert Forsthoffer Ágnes 18 évesen, 1998-ban elnyerte az Anna-bál szépe címet. Az egykori bálkirálynő azóta sikeres turisztikai szakemberként és vállalkozóként épített karriert, mielőtt a közéletben ismert szereplővé lépett volna elő.
A hagyomány ma is él. A zsűri minden évben a közönség által kiválasztott legszebb hölgyek közül választja ki a bál szépét és két udvarhölgyét, akik másnap díszes hintón vagy veterán autókban vonulnak végig Balatonfüred utcáin. A győztes fejére korona kerül, nyakába herendi porcelánszív, kezébe pedig az ikonikus aranyalma. Ezek manapság olyan jelképek, amelyek mára éppúgy hozzátartoznak az Anna-bálhoz, mint a palotás vagy a nyitótánc.
Források:
- Kovács Emőke: Egy bál történetének nyomában
- Katona Csaba – Purgel Réka: A balatonfüredi Anna-bál története
- VEOL – Anna-báli szépek: azok a hetvenes évek!
- Hungaricana
- Arcanum
- annabal.hu
(Borítókép: Fortepan / Urbán Tamás)
