Ahogyan egy könyv esetén, úgy néha bort is olyat emelünk le a boltok polcairól, amelynek a megjelenése vonzóbb. Azt tapasztaljuk, hogy a Balaton körül a minőségre és a megjelenésre egyaránt adnak a pincék, így komoly feladat elé állít minden borkedvelőt a választás feladata. Mi most rendhagyóan a címke alapján választottunk, és egy olyan minőségi borválogatást hoztunk el nektek, melynek grafikáin a Balaton környezeti adottságaitól, élővilágától kezdve gobelin és festmény is visszaköszön.
A rendszerváltás után Csipkerózsika-álmukból ébredő magyar borászatok első évtizede azzal telt, hogy a boraikat kitalálják, a termékeket tökéletesítsék. Ebből az időszakból kevés palackra emlékszünk, ha mégis így van, akkor azért, mert a mai napig láthatjuk a polcokon. Aztán a 2000-es évek elején valami megváltozott, piacra lépett egy új generáció, sokan közülük első generációs borászként, akik másképp tekintettek a palackjukra.
Fontosabb volt számukra, hogy azonosulni tudjanak a termékükkel, mint a fogyasztók addigi elvárásai. Ekkor ismertük meg a címketervező grafikus, Ipacs Géza nevét, aki bebizonyította, hogy a borospalack izgalmas alkotófelület lehet megfelelő kezekben.
A címkeforradalom
Ezek után a címkék érthetővé, könnyen fogyaszthatóvá váltak, sokkal lazább, gyakran humoros hangulatot teremtve. A korábbi latin kifejezések helyét könnyed magyar nevek vették át, elég, ha BorbélyékKinnagangon rozéjára gondolunk. A címkeforradalom újabb lendületet kapott a Cégér a jó bornak! pályázattal, amit először 2012-ben írtak ki. A pályázat keretében fiatal grafikusokat hoztak össze pincékkel, a közös pályázati munkából pedig sok esetben együttműködés alakult ki.
Mostanra a borospalack megjelenése hasonlóan fontos, mint a benne lévő bor, hiszen ezen keresztül a borász kommunikálni tud a fogyasztókkal.
Mostanra a borospalack megjelenése hasonlóan fontos, mint a benne lévő bor, hiszen ezen keresztül a borász kommunikálni tud a fogyasztókkal.
Jó esetben a palack sztorizik, megteremti a hangulatot, kapcsot létesít a termelő és a fogyasztó között. A szerkesztőségen belül megszavaztattuk a Balaton izgalmas címkéit, így választottuk ki azt a 10 palackot, aminek a megjelenése és története nyomot hagyott bennünk. A következőkben íme, a listánk!
A kéthelyi Kristinus-birtok a Balaton kontúrját használja címkéin a kezdetek óta, majd amikor 2018-ban megkezdték a biodinamikus átállást, még szofisztikáltabb formában jelent meg a Balaton a palackon. A natúr hatású szőlőlevél, a vastag, texturált papír ugyanazt a természetközeliséget sugallja, ahogy az is, hogy a kapszula helyett egyszerű papírszalag fut a palack tetején. Átgondolt megjelenés, valószínűleg még annál is célba ér az üzenet, aki esetleg nem ismeri a pince filozófiáját.
Izgalmas, összetett illattal nyit a bor, birsalma, kandírozott narancshéj, gyömbér jelenik meg. Mivel natúr borról van szó, teljesen normális, hogy nem áttetsző. A korty ennek megfelelően tartalmas, benne finom cseresség is megjelenik. Ízében a grépfrút, gyömbér és körte, valamint finoman egy kis sörélesztős karakter, mely a natúr fehéreknél gyakran felbukkan. Klassz bor, jó kezdés lehet, ha most ismerkednétek a natúr műfajával.
Szásziék a Szent György-hegy úttörői, már a 2000-es évek elejétől megtalálhattuk palackjaikat, eleinte a pincénél, majd országszerte. Ahogy a szőlőben a bioművelés volt az irány, úgy a címkéik is sokáig archaikus stílust képviseltek, SzásziEndre felesége, Heni grafikái jelentek meg rajta. A pince fejlődésével az arculat is megújult, az alkotó mégis megmaradt. Az új palackokat ugyanúgy Heni művei határozzák meg, a balatoni tájat ábrázoló festményeinek részleteit használták fel modern formában.
Ez a rizling igazi klasszikus, a pince egyik alappillérének számít. Egy pillanat alatt elvarázsol, friss és könnyed, sárga almával, citrusokkal, mezei virágokkal. Kerek a korty, szép savakkal, érett gyümölcsökkel. A sárga alma mellett körtét, fehér húsú barackot éreztünk, majd a korty végén finom ásványos karaktert. Könnyen érthető, igazán szerethető olaszrizling, megunhatatlan!
Pár éve újult meg az egykori Kálmán Pince, ma már a Pécselyi-medence értékes bogárfajának, az Arias díszbogárnak nevét viseli. A palackokon pedig az őket körülvevő környezet apróbb-nagyobb élőlényei jelennek meg, a színét váltó zöld gyíktól a nagy szarvasbogáron és havasi cincéren át a chardonnay palackját díszítő hermelinig. Elsőre talán szokatlannak tűnhet egy bogár a palackon, de a természetközeliség biztos, hogy erős és hatásos hívószó manapság. Mindemellett igényesek az illusztrációk és a tipográfia, ami jó minőséget sugall, szerintünk jó választás volt a név- és dizájnváltás!
A chardonnay nehezen megfogható, sokszor semleges fajta, de nem ez a bor! Illatában zöld alma, csalán, körte és lime, fűszeres, friss karakterű bemutatkozás. A korty is ezt a vonalat viszi tovább, az alma mellett ráerősít a zöldfűszerekre, vágott fűvel, csalánnal, akár sauvignon blanc is lehetne. Jól behűtve igazi nyári szomjoltó, fröccsnek is könnyedén el tudjuk képzelni.
Bujdosóék címkéit Ipacs Géza tervezi, aki már az első találkozás után tudta, hogy a család szenvedélye, a vitorlázás lesz a vezérmotívum. Mivel elég komolyan veszik a bor mellett ezt is, így a sztori hiteles. Biztonságból azért időnként megnyerik a Kékszalagot vagy a magyar bajnokságot a kategóriájukban. A kék szín egyértelműen passzol a vitorlázáshoz, a borok motívumai pedig kapcsolódnak hozzá, a mentőöv, a csomó, a horgony mellett a torony is megjelenik a címkéken.
Az olaszrizling szintet lépett a Balatonon, az elmúlt 10 évben annyi klassz olasz készült a BalatonBorok mellett is, hogy igazán nem panaszkodhatunk. Bujdosóék 2022-es olasza a vízpartra született, könnyed bor, ropogós savakkal, fehér húsú barackkal, nyári almával, zöldcitrommal. Ideális fröccsbor lesz nyáron, és addig is érdemes kóstolgatni, a tavasz rizottóihoz biztos passzolni fog.
Badacsonyban gyakran megjelenik a hegy jellegzetes sziluettje a címkéken, ez már-már szinte kötelező, hiszen könnyen felismerhető. Másrészről viszont a legkevésbé sem egyedi, hiszen annyian használják. Ilyenkor jön jól egy ügyes grafikus. Földi Bálint kapcsolata anyai nagyapjával meghatározó volt. Elismert textilművész volt, szerteágazó érdeklődéssel, a világra kíváncsi természettel – nem csoda, hogy Bálint az ő egyik gobelinjét használja az olaszrizling címkéjén. A feliratok egyszerűsége jól ellenpontozza a grafika részletgazdagságát és színeit, na ezért kell jó grafikus!
Zárkózott, rétegeit nehezebben megmutató borral van dolgunk. Az illatban elsőre halvány gyümölcsösség és némi tavaszi virág érezhető. A korty már többet mutat, jóval színesebb elsőre, érett alma, körte, lime, gyógynövények sorakoznak egymás mellett. Minden a helyén, a savai tökéletesen egyensúlyban tartják a bort, a korty felétől egyre jobban érződik az ásványos karakter. Idővel az illat is nyílik, szép lassan felfedve részleteit. Kis türelmet talán igényel, cserébe klasszis élményt nyújt.
Ha egy birtok ilyen fekvésű, mint a badacsonyi Örsi-hegyen található Csendes Dűlő, akkor butaság lenne nem megmutatni, akár a címkén. A birtok pazar kilátással bír a Balatonra és a Badacsonyra, ez jelenik meg a palackon is, egy kis csavarral – nem is akármilyennel. Első pillantásra felismerjük a tavat, a hegyet, látjuk a szőlősorokat. Közelebbről azonban feltűnik, hogy a stilizált szőlősorok verset alkotnak, óda ez az őket körülvevő környezethez, szőlőhöz. A prémiumborok „kötelező” aranyozása megjelenik a csillogó hullámokban, a kapszula kis vitorlása pedig extra mosolyt csal az arcra.
A kéknyelű Badacsony büszkesége, gyakorlatilag csak itt található. Kihívások elé állítja a szőlészt, borászt, amitől még izgalmasabbá válik. A semleges karakterű fajta jól közvetíti a termőterület értékeit, a badacsonyi vulkanikus talaj pedig ilyen. Érett fehérborral van dolgunk, ez az illatból hamar kiderül, finom hordófűszerek színesítik a képet. A korty jó aránya és elegáns savai megteremtik az alapot. Finoman visszafogott ízek, fehér húsú gyümölcsök, virágosság, mandula, a korty végén sósság. Szűknek tűnhet az aromakészlet, mégsem az, jólesik elmerülni a borban, élvezni a szép textúrát, átadni magunkat a Badacsonynak.
Firkának is gondolhatjuk elsőre. Majd ahogy jobban megnézi az ember, úgy fedezi fel a részleteket és az újabb asszociációkat. A nem koncentrikus körök mutathatják a Somló hegyet felülnézetben, de lehetne egy félbevágott szőlőszem vagy akár egy ujjlenyomat. Vagy mindhárom. És ez a három Tomcsányiéknál szorosan összefügg, hiszen hatással van egymásra. A Somló a szőlőre és rájuk, ők a szőlőre, a borra. Sőt, hatással vannak Somlóra, a borvidéken hagyott lenyomatukkal, messzire vitt jó hírükkel. Izgalmas, szabálytalan, játékos, organikus, ez mind ott van a palackon – és reményeik szerint a palackban.
Nehezen szálazható édes hatású illattal nyit, őszibarack, körte, virágpor mind-mind ott kavarog a poharunkban. A korty lédús gyümölcsöket idéz, őszibarackkal, körtével, kis citromhéjjal. Kerek korty, minden a helyén, a gyümölcsléfeeling hosszan kitart. Tagadhatatlanul natúr bor, viszont aki a fajtát és termőhelyet vakon kitalálja, annak joggal jár a kalapemelés!
Badacsonyi kötelező körök, harmadik fejezet. A feladat adott, úgy megmutatni a Badacsonyt, hogy az ne legyen se közhelyes, se unalmas, és még az sem baj, ha esztétikus. Sikerült? Igen! Sike Balázs Skizo borait hamar megjegyeztük magunknak, a palackot tartó kéz vicces vizuális élményt kínált. Idővel átalakult a szortiment, komolyodott a pince, megújult az arculat. A válogatott borok már Balázs neve alatt kerülnek forgalomba. A borok középpontjában a fajta és termőhely áll, gyakori a hordós érlelés, és kis palackszámban készülnek. Ehhez már dukál az aranyszín, a mértéke a grafikus, Laki Eszter kiváló arányérzékét dicséri, a tetszőleges vonalak pedig kiadják a Badacsony sziluettjét.
Félszáraz borral van dolgunk, az illatából szőlővirágos, aszalt barackos gondolataink támadnak. A korty krémesen hömpölyög, betölti a szájat. Ringló, sárga húsú barack, citromhéj és finom sósság, az biztos, hogy nem mindennapi bor került a pohárba. Rétegbor izgalmas egyensúllyal, keressétek meg mellé a megfelelő pillanatot, és még különlegesebbé teszi azt!
Sokféleképpen megjeleníthető a termőhely egy címkén, az előző példákból ez tisztán kiderül. Kovács Tamásék Csopakon még tovább léptek, a címkén a bort erősen befolyásoló talaj kialakulását mutatják meg. Ezzel újabb szintet léptünk ásványosság, termőhelyi karakter témában, akit ezek a hívószavak megfognak, azok értékelik majd a címkét is.
A többieknek pedig marad a bor, hiszen mégiscsak az a főszereplő. A Tihanyi-félsziget kivételes termőhely, tradicionálisan inkább vörösboros rész, a nagy hőingású részeken a kékfrankos az első számú fajta. Etalonnak számít az északi parti frankosok között, nem véletlenül. Zöldfűszeres illatában kis kaprot, mellette meggyet és fekete ribizlit találunk. A korty feszes, szép savai vannak, cserébe tanninja alig. Meggy és fekete ribizli jelenik meg ízben, majd a kapor is bevillan. Elmélyülős bor, csendes pillanatokhoz.
A déli part ikonikus borászata Konyáriéké, a címkék inkább a klasszikus vonalat képviselik, a könnyedebb Fecskék kivételével. A palack megjelenése nem bonyolítja túl a kérdést, a Balaton-part fürge és kecses szúnyogvadászai adják a témát. Talán pont azért szerethető igazán, mert nem akar többnek látszani, mint egy könnyed vörösbor.
A világfajták mellett találunk kékfrankost is a Konyári-szortimentben, ez adja a vörös Fecske gerincét, 20%-nyi cabernet sauvignon mellett. Meggy és szilva határozza meg az illatot, némi fahéjjal a háttérben. A korty izmos és tartalmas, szeder és áfonya kerül elő, a fűszerek előrébb lépnek, a tannin strukturálja a kortyot. Jöhetne egy kis pluszlendület a névadó madártól, így viszont ételek mellett is helytáll, bográcsozáshoz jó választás lehet.