Még nincs egy hónapja, hogy összesen 312,5 milliárd forintnyi forrásról döntöttek egy kormányhatározatban, így a 2014-2020-as ciklusban 288 milliárd forint uniós támogatás juthat a Balaton fejlesztésére. A kérdés az, hogy mire elég ekkora mértékű támogatás, és hogyan lehet ezzel látványos, átfogó fejlődést elérni. Egy dologban mindenki egyetért, hogy ez nagyon jó hír, és itt a lehetőség a nyár-strand-lángos sztereotípiából való kitörésre. Legutóbb Siófok új wellness szállodáját mutattuk be, most pedig megkérdeztünk vendéglátókat az északi partról, hogy ők mire költenének nagyon sok pénzt.

A Balaton északi partján Csopakon Márga Bisztrót üzemeltető Deli Janiék mindenképpen kibővítenék a jelenleg két hónapra korlátozódó szezont, mert állítják: a Balaton négy évszakos lehetőség. Ehhez persze megfelelő vendéglátással, szállással, kiépített infrastruktúrával kell várni a vendéget. Bár a környék központja Balatonfüred, de a környék más kisebb települése alig néhány kilométerrel odébb (mint Csopak és Paloznak) kevésbé zsúfolt, ám legalább annyira élvezetes kikapcsolódást nyújthat, erről idén ősszel több étteremmel összefogva egy gasztrotérképet is készítettek.

Ahhoz, hogy ezeket a helyeket tényleg végig tudják látogatni, javítani kellene a közlekedési lehetőségeken, hiszen nem vitás, hogy a környéken cirkáló egyetlen taxi már most sem elégíti ki az igényeket. Ráférne tehát némi fejlesztés a régiós tömegközlekedésre is, hiszen milyen nagy élmény lehetne akár novemberben, ha egy hétvégén például Csopakon megszállva a környék több borospincéjét is meglátogatva, más és más bisztrókat és éttermeket próbálhatnának végig a vendégek, miközben nem merül fel a probléma: „Hogyan jutok vissza a szállásra?”.

Homola Szabolcs, a Homola Pincészet és a Sáfránkert Vendéglő tulajdonosa és a Jazz Piknik főszervezője szintén a központi Balatonfüredtől kicsit feljebb, Paloznakon gondolná újra a balatoni vendéglátást. Ő a falusi turizmus fejlesztésében látja a lehetőséget, hiszen amikor a part menti települések megtelnek, ezek a helyek még mindig tökéletes kikapcsolódást nyújthatnak.

Éppen ezért a helyi, családi panziókban és vendégházakban lát sok lehetőséget, hiszen nagy előny lenne, ha a programok mellé jó szállásokat is találnának a vendégek. A jó borok, a még több minőségi étterem, kisebb koncertek, egyedi élmények mind segítenék a balatoni turizmust. Homoláék közös megvalósításban gondolkodnak, a helyi vállalkozók egységes összefogással, határozott és közös fellépéssel tennék egész évben elérhetővé a tavat. Ehhez egyértelműen célzott, közösen kitalált marketing stratégia kell.

Peleskey Ákos a Tihanyi Piac Placcal szintén hosszú évek óta a Balaton egy új arcán dolgozik. Ő szigorú koncepció mentén, átgondoltan fejlesztené a tó környékét, hiszen ha településenként külön-külön fejlesztgetnek, kisebb-nagyobb sikerrel, akkor nem valósul meg az üdülőkörzet átfogó újjászületése.

Peleskey Ákos nagyban gondolkodik. Út és reptér fejlesztést is szükségesnek tart, de ami szerinte mindenképpen ráfér a régióra, hogy az érintett települések, vállalkozók egyet akarjanak és egy újfajta, modern Balatoni régiót teremtsenek a régi értékek mentén.

Badacsony a 80-as évek központi helyszíne volt a tóparti nyári estéken. Ennek fénye mára megkopott, pedig a település továbbra is gyönyörű és sokan dolgoznak azon, hogy ismét virágozzon a helyi turizmus. Laposa Zsófi és Bence a legendás KisHableány tulajdonosai idén nyáron nyitották meg az étterem teraszát, de terveik szerint folytatnák a meglehetősen nagy alapterületű épület felújítását. És bár főleg nyáron a központi szerep az étteremé maradna, de rendezvényközponttá bővítve már lenne miért nyitva tartaniuk egész évben.

Ami pedig Badacsonyt illeti: Laposa Bence, - aki egyben Badacsonytomaj önkormányzati képviselője - több tervről is mesélt. Fejlesztenék a főút alatt húzódó részt, ezzel együtt pedig a strand bejárata is megújulna, de egy másik legendás hely, a Tátika környéke is új arculatot kaphatna. A környék egyértelműen támogatná azt is, ha a régóta ígért Badacsony-Fonyód kompjárat elkészülhetne – amire a kormányrendelet 2 milliárd forintot különített el.

„A látogatók élményekre vágynak, lehetőleg úgy, hogy aktív résztvevői lehessenek” – erről Szászi Endre beszélt, aki a hegymagasi Szászi Birtok tulajdonosa. A Szent György-hegy déli oldalán borturisztikai szálláshely fejlesztésre pályáznának legszívesebben, mert nagy az érdeklődés a szálláshelyekre, nem csupán a megszállni kívánó borbarátok körében, de sokan szeretnék testközelből megismerni a biogazdaságot, részt venni a szőlészet, borászat, vidéki élet mindennapjaiban a Balaton-felvidéken. Ezt az aktív érdeklődést pedig szívesen kihasználnák ők is.

Járosi Tamás, a balatonhenyei Fekete Bárány Biogazdaság és a balatonfüredi Malackrumpli bisztró tulajdonosa szintén a minőségi szállások létesítéséről beszélt nekünk, de emellett a tópartra jellemző vízi létesítmények hiányára is felhívta a figyelmet. Valóban a legtöbb tengerparton dönthet úgy az ember, hogy vízi centrumokban múlatja az időt,  ehhez képest a Balaton északi partján Füreden most épül az első uszoda. Járosi Tamás az új trendeknek megfelelő gasztroélményekben bízik, amelyet a vendéglátósok új generációja honosít meg. Ő ugyancsak az egészen új, minőségi alapanyagokat felhasználó, manufaktúrájukban előállított kézműves termékekben látja a jövőt.

Nehéz azonban úgy minőséget nyújtani, hogy a vendéglőket, bisztrókat egy hónapra özönlik el a vendégek, majd következik a hosszan tartó holt szezon. Ezért kellene a Balatont négy évszakossá tenni. Ötletként erre egy több ezer fős konferencia központot hozott, amellyel éppen azt az őszi-téli időszakot lehetne áthidalni, amelyik megnehezíti a Balatoni vendéglátók életét.