Talán pontosabb lenne a Tanúhegyek borvidéke megnevezés, hiszen a Badacsonyi borvidék jóval nagyobb területet jelöl a névadó hegynél, viszont így biztos, hogy mindenki tudja, merre járunk.

A múlt kötelez

A magyar borvidékeket ismerve már nem is meglepetés, hogy a rómaiak itt is foglalkoztak szőlővel, ráadásul a Badacsony lábánál vezet a híres Római út, ami egykor hadi útként szolgált. A 13. században a területek nagy része egyházi kézbe került, ezen kívül főrangú családok birtokai voltak még itt, persze jóval később, már a 18. században. A filoxérajárvány után a legendás borkereskedő család, a Lessnerek segítették a borvidéket a talpra állásban, ekkor épültek a sok helyen látható támfalak is az erózió ellen.

Tanúhegyek

Az ikonikus Badacsonyon kívül azért van itt más hegy is, ide tartozik Szigligeten a Várhegy, a Gulács, a Tóti-hegy, a Szent György-hegy és a Csobánc is, extraként pedig a Tapolcai-medence is. A borvidék szőlőhegyei kivétel nélkül vulkanikus eredetűek, ezzel a talajra vonatkozó izgalmat máris hozza a borvidék, ráadásul a bazalt a nappal felvett hőmennyiség egy részét este visszasugározza a szőlőre. A Balaton jótékony hőmérséklet-kiegyenlítő hatása, a visszavert napsugarak és a páradús levegő már csak hab a tortán, itt tényleg jó helye van a szőlőnek.

Kék, ami fehér

Ha a fajtákról esik szó, akkor sokaknak a szürkebarát ugrik be elsőként a borvidékről. Sajnos a melegedő klíma ennek a fajtának nem kedvez itt, szorgalmas cukorgyűjtő, így a bor könnyen túl alkoholos és lágy lehet, ha kicsit csúszik a szüret. A legutóbbi időszakban egyre többen fedezik fel maguknak a szintén ide köthető kéknyelűt, a fajta virágzásakor sok rendezvényt találunk a borvidéken. A legnagyobb területen olaszrizling terem, de a mennyiség mellett a minőség miatt is érdemes megkóstolni az itteni olaszokat, igazi terroirborokat is találunk belőle.

Kóstolnátok valahol?

A borvidék határozottan a minőség irányába indult, ezzel komoly fejtörést okoz az ide látogató borkedvelőknek, hiszen rengeteg az izgalmas borászat. Ha sikerül elkerülni a büfésort vagy a Római út mellett működő kannás kiméréseket, akkor már szinte nyert ügyünk van.

Felsorolni is nehéz, mennyi pincészet tartozik a badacsonyi borvidékhez, mi most néhányat kiemelünk a Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc környékéről, akikre szerintünk érdemes alaposabban is odafigyelni, de rajtuk kívül is találunk még a környéken remek borászokat. A legfrissebb tételekért érdemes benevezni egy kóstolóra a Pláne Badacsonyban, hiszen borbárként az ő céljuk, hogy mindig képben legyenek az újdonságokkal.

Laposáék megkerülhetetlenek Badacsony kapcsán, bárhonnan nézzük. Ha arra jár az ember, akkor szinte kötelező a teraszukról megcsodálni a panorámát. Persze kizárólag a kilátás miatt még nem lenne ilyen népszerű a hely, de szerencsére a vendéglátásra sem lehet panasz, és a borokba is nehéz lenne belekötni. Találunk a kínálatukban könnyedebb, mindennapi estékre való bort, és komoly dűlős tételeket is. Vétek lenne kihagyni!

Váli Péterhez már megérkezni is kaland, de a borok kárpótolnak a zötyögős útért. A 10 hektáros birtok nagy területe organikus művelésű, a borok készítésekor a gondosság a fő szempont. Egyedi borai remekül párosíthatók ételekhez, érdemes ezt helyben letesztelni, a borok mellé tálalt ételek ugyancsak élményszámba mennek. Ha pedig már kóstolt az ember, akkor választhatja a vendégházat éjszakára, így másnap a híres reggeli sem marad ki.

Folly Arborétum nevét ma még az egyedülálló ciprus- és cédrusgyűjteményről többen ismerik, mint a borokról, de ha ugyanilyen minőségben dolgoznak tovább, akkor ez könnyen változhat. 2011-ben palackozták először a boraikat, olaszrizling, kéknyelű, budai zöld, muscat ottonel és szürkebarát van a kínálatukban. Jó érzékkel használják a hordót, és a házasításaik is azt mutatják, hogy értik a borvidéket, és ami talán ennél is fontosabb: a fogyasztókat is.

A Villa Tolnay Borház a Csobánc hegyen található, az ültetvények nagyobb része is itt, a Balatontól kicsit távolabb terül el. A hegy közepén álló villaépület egykor Tolnay Klári színésznőé volt, ma pedig az északi part egyik legfontosabb borászatának ad helyet. A fehérborokon van a hangsúly: olaszrizlingjeik minden borász számára iránymutatóak, és hasonló élményt nyújtanak zöld veltelinijeik és rajnai rizlingjeik is.

A Szent György-hegy különleges kisugárzású hely, nem csoda, hogy Bencze István első pillantásra beleszeretett. A fiatal IT szakember hamar feladta korábbi életét, és borászatra váltott, mostanra nagyjából 20 hektáron dolgozik. Biodinamikus szemlélettel készíti a borait, rengeteget kóstol és utazik, hogy még több tapasztalatot gyűjtsön. Rajnai rizlingjei hamar a magyar élvonalban találták magukat, emellett olyan régi magyar fajtákkal is kísérletezik, mint a piros és a kék bakator, a tarcali vagy a hajnos kék. Borai időnként nyitottságot követelnek a kóstolótól, viszont ha ez megvan, akkor életre szóló élményekkel gazdagodhatunk.

Gilvesy Róbert szintén új szereplőnek számít a Szent György-hegyen, két évvel Bencze István után, 2013-ban jelentek meg az első borai. A Kanadából hazatelepült építész kifogástalan ízléssel nyúlt az egykori Esterházy-présházhoz, az épület arányai megmaradtak, a felhasznált anyagok tekintetében azonban megújult: természetes anyagok, fa és kő határozzák meg a letisztult környezetet. Boraiban az eleganciát keresi, ezért hajlandó kísérletezni, a fő hangsúlyt a rajnai rizlingre helyezi. A Tarányi-dűlő negyvenéves rajnai tőkéiről készített csúcsbora idővel mutatja majd meg teljes szépségét, ám azt azért már most is sejteti, hogy mibe szeretett bele Gilvesy Róbert.

Hétvégi gasztrotúrák

A Balaton minden évszakban gyönyörű, ezt lehetetlen eléggé hangsúlyozni. A badacsonyiak szeretnék, ha ezt minél többen személyesen is megtapasztalnák, ezért októbertől áprilisig gasztrohétvégéket szerveznek. Kilenc vendéglátóhelyen várják az érdeklődőket, ahol a vulkanikus borokhoz megálmodott tematikus fogások kerülnek a tányérokra. Októberben a szőlő állt a középpontban, novemberben a halak, decemberben az év végéhez jobban illő disznóságokat, januárban vadételeket, februárban a farsang jegyében fánkokat kínálnak majd. Az éledező teraszokon márciusban a faszén és a szmókerek veszik át a főszerepet, áprilisban pedig lávakövön és grillen sütnek majd.

Az egész attól lesz igazán különleges, hogy akár fogásonként új helyszínt választhatunk – kilencféle ételt így sem lesz könnyű végigkóstolni, az állomások között viszont lehet túrázni, de gasztrobusz is rendelkezésre áll, ha pihennénk kicsit.