A birtok, ahol olajfák figyelik a balatoni panorámát – A Szent György-hegyen készült az első magyar olívaolaj

Török Csaba mindig is szembement a konvenciókkal. Hitt abban, hogy ezen a klímán is működőképes lesz a Toszkánából honosított vörösszőlő-fajta, a sangiovese, és több mint tíz éve kísérletezik olajfák nevelésével. A bor azóta rengeteg elismerést kapott, az olajfák pedig az idén először kiemelkedő minőségű olívaolajat adtak.

A borász régóta rajong az olajfákért. „A visszametszett forma, ez a hihetetlen élni akarás és az, hogy ezek a növények megérnek akár 2000 évet is, számomra az örökkévalóság és az emberi kultúra szimbóluma” – meséli.  

Az első fák 2007 környékén érkeztek Toszkánából a Szent György-hegy déli lejtőjére. Mintegy 70 tővel indult a kísérlet, az ültetések azonban nem sikerültek, az első telet csak 10 százalékuk élte túl. Az első próbálkozást újabb ötven, a Pireneusokból származó olajfa követte, hasonló eredménnyel. A borász ma már látja, milyen hibákat követett el:

„Az ültetés módja meghatározza, hogy mennyire lesz életképes a fa. Ha úgy kell megbirkóznia a hideggel, hogy nincs normális gyökérzete, az egyenlő a halálos ítélettel”

– mondja. „Június második felében ültettem el a fákat, nagyon kevés idő volt arra, hogy gyökeret növesszenek, és nem jól készítettem elő a talajt. Bár az első telepítések meghiúsultak, sok fácska újrahajtott. Az olajfa ugyanis valójában nem fa, hanem bokor, és képes új hajtásokat hozni akkor is, ha elfagynak az ágai.”

Egy több mint háromszáz éves matuzsálem is figyeli a balatoni panorámát

A szőlőbirtok most kb. 30 olajfának ad otthont. A kaputól a házig és a pincéig vezető kavicsos út mellett, a pince mellett és a szőlőtőkék között is feltűnnek a különböző méretű, formájú fák. A legidősebb és legnagyobb növény a birtok központi helyéről figyeli a szigligeti panorámát. A borász szerint kb. 320 éves, mintegy hat évvel ezelőtt érkezett a hegyre. Az egyik legszebb fa volt, amit az eladósorban levő fák között látott, egyszerűen nem lehetett otthagyni. Török Csaba azt is elárulta, hogy itt sem volt tökéletes az ültetés, de a birtok legöregebb növénye él és virul.

A borász nemrég egy, a franciaországi Avignontól északkeletre található faiskolában nevelkedett olajfákkal bővítette az ültetvényét. Az egyik legészakibb európai olívatermesztő régióból választott fákat, a fajtához értő kertészek és biológusok is egyetértettek abban, hogy ez a fajta az, ami a leginkább ellenáll a téli hidegnek. Török Csaba ezért keresett egy termelőt az említett francia régióban.

Pár évvel ezelőtt már hozott tőle néhány fácskát, nemrég pedig értesítették, hogy egy korosabb, 50-70 éves fákat nevelő faiskola is árusít ilyen olajfát, viszont egy egész sort, legalább 15 fát meg kell venni. „Kerestünk még embereket, akik hajlandók voltak kifizetni egy kisebb vagyont ezekért a fákért” – folytatja a borász, akihez végül csak néhány növény került a francia faiskolától. 

Az olajfa nem fog úgy elterjedni, mint a füge

Az, hogy Török Csaba olajfái bírják a gyűrődést, nem jelenti azt, hogy a nem csak dísznövényként tartott olajfák nagyobb számban is elterjedhetnek Magyarországon. A Szent György-hegy déli, Balatonra néző lejtőjén több tényező szerencsés találkozása segíti azt, hogy a fák jól érzik magukat: szélvédett a hely, jó fekvésű a lejtő. A lejtő fontos, mert a hideg légtömegek leereszkednek a hegy lábához, itt fent melegebb az idő.

Ehhez jön az is, hogy a Tapolcai-medence és a Balaton badacsonyi, keszthelyi régiója télen az ország egyik legmelegebb része. A borász szenzorokat tett a fákra, ezek 5 percenként figyelik a nedvességtartalmat és a hőmérsékletet. Tapasztalatai szerint a mínusz 10 fok a fák komfortzónájának küszöbértéke, ilyen hidegben a fák levelei már felfelé fordulnak, erőteljes védekező reakciókat mutatnak. Itt, a hegyoldalban szerencsére még soha nem volt a vízválasztó mínusz 15 foknál hidegebb.

„Sokan kérdezik tőlem, hogy akkor most ültethetnek-e olajfát; előfordult, hogy egy kertészetben felismertek és érdeklődtek.”  

„Nem gondolom azt, hogy az olajfa úgy elterjedhet itt, mint például a füge, de itt-ott működhet. Ilyen nagy értékű, lassan növekedő növényt csak a megfelelő helyeken, kellő kutatómunkával érdemes ültetni.”

A szőlőkultúra is átalakul

A Szent György-hegyi olajfák nemcsak a szemet gyönyörködtetik és minőségi olajat adnak, hanem klímajelzőként is működnek, folytatja a borász. Azokban a dűlőkben, ahol ezek a fák meg tudnak élni, az olajfák környezetében honos szőlőkultúra is életképes lehet. Érdemes ezekben a fajtákban is gondolkozni a telepítéseknél. A badacsonyi régióban is egyre melegebb a klíma, és ez hosszú távon nem annyira a fehér, hanem inkább a vörös fajtáknak kedvez: az utóbbiak jobban tudják kezelni a nagyon meleg nyarat és a szárazságot.

Egy melegebb klímán azok a szőlőfajták terjedhetnek el, amelyek nem szenvednek az olyan nyaraktól, amilyenekben az utóbbi évtizedben részünk volt, ahol nem kell attól tartani, hogy elégnek a savak. Példaként a borász a syrah-t és a sangiovesét említi. 

Az első olívaszüret

Egy kifejlett olajfának kb. 20 kg a terméshozama, ebből ideális körülmények között kb. 4 liter olajat lehet kinyerni, mondja Török Csaba. „Először is értelmezhető mennyiségű bogyóra volt szükség ahhoz, hogy olívaolajat készítsek. Ehhez minimálisan 20 kiló kellett volna, de a korábbi években nem volt még elég nagy a fák lombja, ugyanakkor nem mertem megmetszeni a fákat tavasszal. Nem nagyon látszik ugyanis tavasszal még, hogy melyek azok a részek, amelyeket a fagy esetlegesen károsított. Tavaly azonban nagyon bátran metszettem meg a fákat, a virágzás ennek hatására berobbant, és egyszer csak a korábbi 15 kiló helyett 50 kiló bogyó termett.”

Így került sor a Szent György-hegy első olívaszüretére, amin barátok és környékbeli borászok is részt vettek. A kipréselt olaj mennyisége ugyan nem hozta az ennek megfelelő mennyiséget, két és fél liter lett, mert nem voltak hozzá megfelelő eszközök, a minőséggel azonban nem volt gond. Tóth Gusztáv, a pomázi Igazioliva tulajdonosa, olívaszakértő megfogalmazása szerint „kifejezetten minőségi és érdekes karakterű” olívaolaj született.

A következő szüretnél már nagyobb mennyiségre lehet számítani. Török Csaba abban bízik, hogy a 30 fa pár év múlva 100-150 kg termést is ad, és ebből akár 30 liter olívaolaj is készülhet. „Most már tudom, hogy milyen hibát vétettünk a feldolgozás során. Felvettem a kapcsolatot egy isztriai olajmalommal, ahol néhány éve jártam. Modern technológiával dolgozzák fel az olívabogyókat. Azt a néhány ládát, ami terem, leviszem egy személyautóval, megebédelek a szomszédos tök jó kis étteremben, kávézás után pedig megyek az olajomért” – vázolja a terveket az első magyar olívaolaj készítője.