gasztró

szerkesztés

A birtok, ahol olajfák figyelik a balatoni panorámát – A Szent György-hegyen készült az első magyar olívaolaj

Szerzők

  • Chilembu Krisztina

2021. 04. 03. 10:45

Török Csaba több mint 10 éve telepített először olajfákat a Szent György-hegy déli lejtőjén található, mesés fekvésű szőlőültetvénye mellé, és sok-sok kísérletezés és néhány kudarc után elkészült az első hazai olívaolaj is. A 2HA Szőlőbirtok tulajdonosa és borásza megmutatta nekünk kincset érő olajfáit, és mesélt a régió első olívaszüretéről is.

Török Csaba mindig is szembement a konvenciókkal. Hitt abban, hogy ezen a klímán is működőképes lesz a Toszkánából honosított vörösszőlő-fajta, a sangiovese, és több mint tíz éve kísérletezik olajfák nevelésével. A bor azóta rengeteg elismerést kapott, az olajfák pedig az idén először kiemelkedő minőségű olívaolajat adtak.

A borász régóta rajong az olajfákért. „A visszametszett forma, ez a hihetetlen élni akarás és az, hogy ezek a növények megérnek akár 2000 évet is, számomra az örökkévalóság és az emberi kultúra szimbóluma” – meséli.  

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Az első fák 2007 környékén érkeztek Toszkánából a Szent György-hegy déli lejtőjére. Mintegy 70 tővel indult a kísérlet, az ültetések azonban nem sikerültek, az első telet csak 10 százalékuk élte túl. Az első próbálkozást újabb ötven, a Pireneusokból származó olajfa követte, hasonló eredménnyel. A borász ma már látja, milyen hibákat követett el:

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

„Az ültetés módja meghatározza, hogy mennyire lesz életképes a fa. Ha úgy kell megbirkóznia a hideggel, hogy nincs normális gyökérzete, az egyenlő a halálos ítélettel”

– mondja. „Június második felében ültettem el a fákat, nagyon kevés idő volt arra, hogy gyökeret növesszenek, és nem jól készítettem elő a talajt. Bár az első telepítések meghiúsultak, sok fácska újrahajtott. Az olajfa ugyanis valójában nem fa, hanem bokor, és képes új hajtásokat hozni akkor is, ha elfagynak az ágai.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Egy több mint háromszáz éves matuzsálem is figyeli a balatoni panorámát

A szőlőbirtok most kb. 30 olajfának ad otthont. A kaputól a házig és a pincéig vezető kavicsos út mellett, a pince mellett és a szőlőtőkék között is feltűnnek a különböző méretű, formájú fák. A legidősebb és legnagyobb növény a birtok központi helyéről figyeli a szigligeti panorámát. A borász szerint kb. 320 éves, mintegy hat évvel ezelőtt érkezett a hegyre. Az egyik legszebb fa volt, amit az eladósorban levő fák között látott, egyszerűen nem lehetett otthagyni. Török Csaba azt is elárulta, hogy itt sem volt tökéletes az ültetés, de a birtok legöregebb növénye él és virul.

A borász nemrég egy, a franciaországi Avignontól északkeletre található faiskolában nevelkedett olajfákkal bővítette az ültetvényét. Az egyik legészakibb európai olívatermesztő régióból választott fákat, a fajtához értő kertészek és biológusok is egyetértettek abban, hogy ez a fajta az, ami a leginkább ellenáll a téli hidegnek. Török Csaba ezért keresett egy termelőt az említett francia régióban.

Pár évvel ezelőtt már hozott tőle néhány fácskát, nemrég pedig értesítették, hogy egy korosabb, 50-70 éves fákat nevelő faiskola is árusít ilyen olajfát, viszont egy egész sort, legalább 15 fát meg kell venni. „Kerestünk még embereket, akik hajlandók voltak kifizetni egy kisebb vagyont ezekért a fákért” – folytatja a borász, akihez végül csak néhány növény került a francia faiskolától. 

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Az olajfa nem fog úgy elterjedni, mint a füge

Az, hogy Török Csaba olajfái bírják a gyűrődést, nem jelenti azt, hogy a nem csak dísznövényként tartott olajfák nagyobb számban is elterjedhetnek Magyarországon. A Szent György-hegy déli, Balatonra néző lejtőjén több tényező szerencsés találkozása segíti azt, hogy a fák jól érzik magukat: szélvédett a hely, jó fekvésű a lejtő. A lejtő fontos, mert a hideg légtömegek leereszkednek a hegy lábához, itt fent melegebb az idő.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Ehhez jön az is, hogy a Tapolcai-medence és a Balaton badacsonyi, keszthelyi régiója télen az ország egyik legmelegebb része. A borász szenzorokat tett a fákra, ezek 5 percenként figyelik a nedvességtartalmat és a hőmérsékletet. Tapasztalatai szerint a mínusz 10 fok a fák komfortzónájának küszöbértéke, ilyen hidegben a fák levelei már felfelé fordulnak, erőteljes védekező reakciókat mutatnak. Itt, a hegyoldalban szerencsére még soha nem volt a vízválasztó mínusz 15 foknál hidegebb.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Sokan kérdezik tőlem, hogy akkor most ültethetnek-e olajfát; előfordult, hogy egy kertészetben felismertek és érdeklődtek.”  

„Nem gondolom azt, hogy az olajfa úgy elterjedhet itt, mint például a füge, de itt-ott működhet. Ilyen nagy értékű, lassan növekedő növényt csak a megfelelő helyeken, kellő kutatómunkával érdemes ültetni.”

A szőlőkultúra is átalakul

A Szent György-hegyi olajfák nemcsak a szemet gyönyörködtetik és minőségi olajat adnak, hanem klímajelzőként is működnek, folytatja a borász. Azokban a dűlőkben, ahol ezek a fák meg tudnak élni, az olajfák környezetében honos szőlőkultúra is életképes lehet. Érdemes ezekben a fajtákban is gondolkozni a telepítéseknél. A badacsonyi régióban is egyre melegebb a klíma, és ez hosszú távon nem annyira a fehér, hanem inkább a vörös fajtáknak kedvez: az utóbbiak jobban tudják kezelni a nagyon meleg nyarat és a szárazságot.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Egy melegebb klímán azok a szőlőfajták terjedhetnek el, amelyek nem szenvednek az olyan nyaraktól, amilyenekben az utóbbi évtizedben részünk volt, ahol nem kell attól tartani, hogy elégnek a savak. Példaként a borász a syrah-t és a sangiovesét említi

Az első olívaszüret

Egy kifejlett olajfának kb. 20 kg a terméshozama, ebből ideális körülmények között kb. 4 liter olajat lehet kinyerni, mondja Török Csaba. „Először is értelmezhető mennyiségű bogyóra volt szükség ahhoz, hogy olívaolajat készítsek. Ehhez minimálisan 20 kiló kellett volna, de a korábbi években nem volt még elég nagy a fák lombja, ugyanakkor nem mertem megmetszeni a fákat tavasszal. Nem nagyon látszik ugyanis tavasszal még, hogy melyek azok a részek, amelyeket a fagy esetlegesen károsított. Tavaly azonban nagyon bátran metszettem meg a fákat, a virágzás ennek hatására berobbant, és egyszer csak a korábbi 15 kiló helyett 50 kiló bogyó termett.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Így került sor a Szent György-hegy első olívaszüretére, amin barátok és környékbeli borászok is részt vettek. A kipréselt olaj mennyisége ugyan nem hozta az ennek megfelelő mennyiséget, két és fél liter lett, mert nem voltak hozzá megfelelő eszközök, a minőséggel azonban nem volt gond. Tóth Gusztáv, a pomázi Igazioliva tulajdonosa, olívaszakértő megfogalmazása szerint „kifejezetten minőségi és érdekes karakterű” olívaolaj született.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

A következő szüretnél már nagyobb mennyiségre lehet számítani. Török Csaba abban bízik, hogy a 30 fa pár év múlva 100-150 kg termést is ad, és ebből akár 30 liter olívaolaj is készülhet. „Most már tudom, hogy milyen hibát vétettünk a feldolgozás során. Felvettem a kapcsolatot egy isztriai olajmalommal, ahol néhány éve jártam. Modern technológiával dolgozzák fel az olívabogyókat. Azt a néhány ládát, ami terem, leviszem egy személyautóval, megebédelek a szomszédos tök jó kis étteremben, kávézás után pedig megyek az olajomért” – vázolja a terveket az első magyar olívaolaj készítője.

Hasonló tartalmak

Admin mode