Túrázni nem csak a tanúhegyeken és az tanösvényeken lehet: a Balaton környéki falvak is alkalmasak lehetnek erre a célra a hosszú, kanyargós utcáikkal, a település területén belül magasodó dombokkal, szőlőkkel, és még balatoni panorámát nyújtó kilátókat is találunk a közelben. Most három olyan települést mutatunk be fotósaink segítségével, amelyeket végigsétálva az őszi Balaton újabb arcát ismerhetitek meg.
Szigliget
A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a település és közvetlen környékének története Kr. e. 2500-2000 körül kezdődött. Egykor sziget volt, a Balaton öblei közötti területet kedvelték a kelták, a rómaiak és az avarok is. Szigliget az Árpád-korban már viszonylag népes falu volt. Egykor a végvári harcok fontos helyszíne lett, ma felkapott nyaralóhely, a Balaton egyik legszebb települése, ahol a tó panorámáját számos magaslatról megcsodálhatjátok. Kanyargós utcáin nádfedeles parasztházak és műemlék épületek között sétálhattok, furcsa nevű „hegyeit” meghódítva kápolnákat és romokat láthattok.
Zalahaláp
A Balatontól 20 km-re található település egy legendáról kapta a nevét. A történet szerint az utolsó óriás, akit Balatonnak hívtak, Badacsony környékén élt egyetlen lányával, Haláppal egy magas sziklavárban, akinek sírja a mai Haláp területén volt. A Zala előtag pedig azt jelezi, hogy a falu 1950-ig Zala megyéhez tartozott.
A falu létezéséről már egy 1243-ban kelt írásos feljegyzés is tanúskodik, de a környék sokkal régebb óta lakott: a bányászat nagy kiterjedésű őskori település nyomait fedte fel 1938-ban. A falu lakóinak életét sokáig a szőlőművelés és a bányászat határozta meg, sok épülethez használtak bazaltkövet. A település közelében található Haláp hegy a 8 évtizeden át tartó bazaltbányászat következményeként egy különleges geológiai értékekkel és rendhagyó növény- és állatvilággal bíró tájseb. 2019 tavaszán egy 3 km-es, két nehézségi fokú tanösvényt adtak át a tanúhegyen. Erről itt írtunk bővebben, a bányászatról pedig itt.
Nemesvita
Nemesvitát sokan a Balaton-felvidék egyik legszebb falujának tartják girbegurba utcái, a parasztbarokk jegyeit magukon viselő kúriái és a patakja miatt.
A Keszthelyi-fennsík erdőkkel határolt völgyében fekvő falut a 84-es főútról lehet megközelíteni autóval, egy szép jegenyesorral határolt útról.
Nemesvita ősöreg település, már egy 1209-es oklevélben említik. Lakói szőlőtermesztésből és borkészítésből éltek. A falu területe régen sokkal nagyobb volt, a ma Törekpusztának hívott, a 84-es út mellett elterülő síkságig ért.
Ha erre jártok, ne hagyjátok ki a Tücsökdomb kilátóból elétek táruló látványt! A 22 méter magas, 7 szintes kilátó felső szintje teljesen körbejárható, így 360 fokos panorámára számíthattok. A Bakony, a tanúhegyek, a déli part és a Keszthelyi-hegység vonulatai is láthatók, tiszta időben a Somlót is ki lehet szúrni. A kilátó lábánál egy játszótér és egy sövénylabirintus is vár.
