Katlanok, vulkánok, kőhátak: 10 Balaton környéki hely, ahol különleges geológiai formákat láthattok

A Balaton kapujában, a Somlyó-hegy tetején a Dunántúl legősibb kőzettömbje bukkan elő a szőlők és a présházak felett. A réteges, sötétszürke kőzettömb története 480 millió évre nyúlik vissza: az itt hullámzó ősi tenger alján lerakódott homokos és agyagos üledékek a hegységképződési folyamatok során több km-es mélységben, 350 Celsius-fokon kvarcfillitté alakultak, majd az idők folyamán a felszínre kerültek. Ezt a kőzetet használták fel a híres kajári löszpincesor építői is – egy rövid, laza túra során mindkét látnivalót be lehet járni.

A Tihanyi-félszigeten szinte minden lépésnél történelmi emlékekbe vagy kevés helyen látható geológiai csodákba botlunk. A híres forráskúpok a törésvonalak mentén, évmilliókkal ezelőtt, csoportosan vagy magányosan felszínre bukkant hévforrások „művei”: a hirtelen lehűlt vízben helyben csapódott ki az oltottmész- és a kovatartalom, ami fokozatosan magasította a kúpot. A zöld T-vel jelölt Lóczy Lajos tanösvényt követve megcsodálhatjátok a Gejzírmezőt, és egy sor híres alakzatot is láthattok.

A bazaltbányászat egyik legszembetűnőbb „áldozata”, egyben az ország egyik legérdekesebb geológiai képződménye a Hegyestű: a 40 évig tartó kitermelés után csak egy félbevágott vulkáni kúp maradt belőle. Ugyanakkor láthatóvá vált a vulkán kürtőjének maradványa, és betekintést nyerhettek a bazalthegyek kialakulásának folyamatába is. Nem nehéz túra, a parkolókból lépcsők vezetnek fel, és a tetőről belátható az egész Káli-medence.

A megújult Hegyestű Geológiai Bemutatóhely március 11-én nyitotta meg újra a kapuit.

A Szentbékkálla határában található hatalmas, misztikus sziklák a Pannon-tenger üledékéből kerültek a felszínre, és a szél alkotott belőlük ilyen bizarr formákat. Olyan, mintha egy óriás dobálta volna szét haragjában a hatalmas köveket. A kőtenger legizgalmasabb pontja az Ingókő, amit több tonnás súlya ellenére mi is egy billentéssel meg tudunk mozdítani, ha kiállunk a végére. A szakma egyébként kőhátnak nevezi a kőtengereket, amelyek vonulata Salföldtől egészen Kővágóörsig és onnan tovább, a Hegyestűig húzódik.

A Káli-medence meghatározó geohelyszínét március 23-án nyitották meg újra, néhány napos lezárás (területrendezés, tisztítás) után. 

3-4 millió éve aktív tűzhányó működött itt, amely bazaltsapkával fedte be a hegyet. Ennek nyomai a csodálatos, 30-40 méter magas bazaltorgonák a hegycsúcs peremén, amelyek között sétálva olyan érzésetek támadhat, mintha egy másik világba cseppentetek volna. A két óra alatt bejárható, vadregényes Bazaltorgonák tanösvény a néhai raposkai bányától indul, de a hegytető több útvonalon is megközelíthető. További infót ebben a cikkben találtok.

A Haláp egykor a Badacsony és a Szent György-hegy méltó testvére volt, de a bazaltbányászat eltüntette a kúpját, eredetileg 358 méter magas volt, most csak 291. Több 10 millió tonnát vájtak ki a hegyből, a hegytető helyén pedig egy 7-8 hektáros, sziklafallal körbevett kráter alakult ki. Ez, akárcsak a Hegyestűnél, láthatóvá tette a vulkán „magánéletét”, a kráter oldalában ugyanis öt- és hatszögletű, 20-80 cm, oszlopos elválasztású bazalttömböket figyelhettek meg. Egy könnyen bejárható, izgalmas tanösvény kalauzol végig a magaslaton.

A Sümeg határában található magaslat, a Rendeki-hegy a Bakony délnyugati nyúlványa, amely egykor szigetként emelkedett ki a környezetéből, lábát tengerek mosták, ezért gyakorlatilag egy ősi tengerpart maradványa. A Csabrendek felől megközelíthető Kőkatlan tanösvény egy 25-30 méter magas, sziklák által közrefogott katlanon vezet át, a hely történetéről pedig nem táblákról, hanem QR-kódokat beolvasva tájékozódhattok. A sziklák tetejéről a Pápa–Devecseri-sík, a Somló, a Ság hegy és a Bakony irányába lehet ellátni, de szép időben kivehető a Schneeberg és a Rax is.

A Déli-Bakonyban fekvő Úrkút mellett található, Csárdahegyi őskarsztnak is nevezett képződmény 100 millió éves, és az egykor itt hullámzó tenger emlékét őrzi. Az egykori külszíni mangánérc-kitermelés közben került napvilágra, benne a tengeri élőlények mészvázas maradványai is megfigyelhetők. Az egykori bányaterületen egy 1 km-es tanösvényt is kiépítettek, a két szintből álló katlanba pedig falépcsőkön ereszkedhettek le. A mélyedések árnyékos zugaiban számos ritka és védett növényfaj él. A lépcsőfokok a párás levegő miatt gyakran csúszósak, érdemes csúszásmentes cipővel készülni. Itt írtunk róla bővebben (képgalériával).

A Vindornyaszőlős és Nagygörbő határán található Kovácsi-hegy tízállomásos sziklaösvényét Zala megye hét csodájának egyikévé nyilvánították. A 8 kilométeres útvonal leglátványosabb része a Bazaltutcának nevezett szakasz, amely 15 méter magas bazaltoszlopok között halad. Lefelé is érdemes figyelni: az „utcában” több helyen hasadékokkal lehet találkozni, amelyek közül a legismertebb a Vadlány-lik nevű üreg.

A Somló déli lejtőjén található szűk nyílást bazaltorgonák veszik körül, oldalról zárt, felülről pedig nyitott. A hely elnevezése az ég felé nyitott térre utal: a tűzrakás füstje a bazaltorgonákkal körülhatárolt „kürtőn” át távozott az ég felé. A Kőkonyháról dűlőt is neveztek el: ott találhatók a legmagasabban fekvő szőlőültetvények, és az ott termő szőlőből készülnek a legjobb minőségű somlói borok.