A feltörekvő régiók, az erősödő déli part és a strandoló kutyák ugyanúgy meghatározták a 2016-os balatoni nyarat, mint a túl hosszú sorbanállás a MÁV-pénztár előtt, a függőben lévő halkérdés, vagy a megítélt, visszavont, majd újra megítélt hatalmas támogatási összeg. Az irányok jók, egyre több színvonalas helyet találunk, de egyelőre ezeket tényleg keresni kell, a legforgalmasabb helyeken sokszor még csak a pozitív változások halvány nyomait láthatjuk.

Minden szép, minden jó

1. Bebírók vs. őslakosok - a Káli-medence még mindig nagyon él

Egészen elképesztő élő laboratórium alakult ki a Balatontól kocsival ötpercnyire. A Káli-medence eddig is különleges helyszín volt, ahol képzőművészek és zenészek rejtőztek el ódon parasztházak tisztaszobáiban, de a 2016-os nyárra már tényleg feltűnővé vált a térség átalakulása. Egyre több a fővárosból érkező ideiglenes vagy állandó lakos, azaz bebíró, illetve egyre több a rájuk építő étterem, borászat, bár, kocsma, kávézó. Idén fedeztük fel Káli Balázs borászatát Szentbékkállán, a Kikötő nevű szállást Mindszentkállán és tudunk egy még épülő teljesen új szállásról is, és akkor még nem beszéltünk a Kővirág és a Mi a Kő új vendégházáról, vagy a Káli Kövek új borteraszáról Köveskálon. Írtunk egy szép hosszú cikket az egész medencéről, valamint lefotóztuk, milyen különleges alkotó emberek élnek errefelé.

2. Jön fel a Dél

Az északi part népszerűsége miatt sokszor nem kap elég figyelmet, de a déli parton is indultak el jó folyamatok. Nem elég, hogy a somogyi dombok miatt sok helyen elragadóan szép a táj, de még a minőségi helyek is sorra nyílnak. 2016 nyarán se győztük kapkodni a fejünket. Rögtön azzal kezdődött a nyár, hogy Siófokon a népszerű, mégis inkább elkerült Petőfi sétányon megnyílt talán az egész térség legjobb cukrászdája, a Villa Gréta. Aztán kettőt pislogtunk, és további figyelemre méltó helyek nyíltak: Szántódon laktató barbecue-ételeket, Balatonlellén pedig rock&roll környezetben burgereket lehetett fogyasztani, miközben a kéthelyi Kristinus nem elég, hogy beszállt a burger versenybe, még bormozit és borhotelt is nyitott. A déli partnak aztán lett saját sörgyára is Balatonvilágos határában (Hedon), illetve két olyan vidéki vendégháza, amelyek tényleg minden igényt kielégítenek (Páskom és VillaBogart).

3. Hegymagas és Pécsely helyet követel

Ha már feltörekvő régiók, akkor érdemes megemlíteni, hogy az északi rész se adja könnyen magát. A már említett káli őrület bizony előbb-utóbb lecsenghet, és már tülekedés van a vezető szerepért a Balaton-felvidéken. Az egyik ilyen Hegymagas és környéke, magyarul a Szent György-hegy, ahol Bencze István borász mondta el nekünk, miért üti ki akár a Badacsonyt is tíz éven belül a vidék. Úgy látszik, minden a jó borral kezdődik, így történt ez a Pécselyi-medencében is. Vászoly, Pécsely és Balatonszőlős (plusz esetleg Dörgicse) már eddig se voltak ismeretlenek, de a Zománc Bisztrócska nyitása is azt jelzi, számolni kell a jövőben ezzel a hibátlan fekvésű völggyel. A Zománc jött, látott és győzött: a nagyi lábosában készülő szalontüdő és csirkepörkölt sztorijával olyan repülőrajtot vett, hogy előre bejelentkezés nélkül már nagyon nehéz náluk asztalhoz jutni.

4. A vitrin halála

Ezzel szintén külön cikkben is foglalkoztunk, és a most bedurranó osztálykirándulási szezon előtt nem is mellékes dolog: egyre érdekesebb és szórakoztatóbb múzeumok nyílnak. Most már nem az történik, hogy ásítozva körbemegy az ember a vitrinekkel és tárlókkal telezsúfolt helyiségen, miközben szakbarbár nyelvezeten próbálja megérteni, mitől bazalt a bazalt. Az új múzeumok élményt nyújtanak, emlékezetes perceket adnak, miközben kipróbálhatjuk, milyen a viharban egy vitorlásban hánykódni a tavon vagy épp zötyöghetünk egy mechanikusan mozgatott konflison. Nekünk különösen tetszett a keszthelyi Amazon Ház a főúri utazások bemutatásával, valamint a balatonföldvári kilátó és hajózástörténeti kiállítás is.

5. Világbajnok borok

A borászatnak a tavalyi nagyon dicsért évjárat után idén különösen jó éve volt. Írtunk már többször is arról, hogy a Balatontól mindössze háromnegyed óra autózásra lévő Somló ébredezik, több ismert külföldi blogger is dicsérte a régiót. Ennek ékes bizonyítéka a somlóvásárhelyi Kreinbacher Birtok sikersztorija: idén év elején a Highlights of Hungary top 10-es mezőnyébe választották a legjobb projektek közé, majd Angliában a pezsgővilágbajnokságon két tételük is aranyérmet kapott. És ez még nem a vége, a csopaki Szent Donát birtok olaszrizlingjét egy belga, három Michelin-csillagos étterem is felvette a borlapjára. További jó hír, hogy idén az eddigiek mellé nyíltak új, látványos borteraszok ahol akár a régió egységes arculatú borát, a Balaton Bort is lehet kóstolni. Utóbbi a Balatoni KÖR projektje volt, szigorú kritériumok alapján válogatták be a borászatok olaszrizlingjeit. Megérte: az egységes címke alatt más-más termelő magas minőségű borát találjuk. Remélhetőleg a júliusi hatalmas vihar miatt nem keletkeztek kiugróan nagy károk, amelyek a következő évekre lennének hatással.

6. Csak a háztáji

Talán csak reménykedett Csapody Balázs abban, hogy egyszer a Kistücsök mintáját követve mirelit helyett elkezdenek a tóparti éttermek környékbeli alapanyagokból főzni. Persze ez nem egyszerű kör, ha egyszer nincs a környéken megfelelő minőségű, nem agyonpermetezett és rossz ízű zöldség, vagy egészséges vágóállat, abból nehéz várat építeni. Manapság azonban több birtokon folyik minőségi állattartás és húsfeldolgozás, valamint növénytermesztés, ezért van honnan válogatni. A kínálati oldalra már évek óta jó példa a Fekete Bárány Manufaktúra, hozzájuk idén csatlakozott a közmunkások által művelt kert Reziben és a barnagi kertészet, a balatonfenyvesi Hubertus-hof birtoka a marhateleppel, a környékbeli alapanyagokból főzést pedig a korábbi úttörők mellett egyre többen űzik. Többek között az olyan éttermek, mint a Paletta, a Kishableány, a Neked Főztem, a Fűszerkert, a Sparhelt, a Nem Kacsa, vagy a Kalóz strandbüfé, de a Balatoni KÖR és a We Love Balaton közös beach food versenyén is olyan étel győzött, amely helyi alapanyagokból készült.

7. Régi helyek feltámasztása

Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt írtunk arról egy meglepő példán keresztül, hogy a környéken uralkodó céltalan nosztalgia helyett ideje lenne a múlt épületeit kreatívan újrahasznosítani. 180 fokos fordulat (még) nem történt az ügyben, de idén sok példamutató kezdeményezéssel találkoztunk. A már említett VillaBogartot, egy romos somogyi kastélyt és annak melléképületeit újítják fel apránként, Balatoncsicsón a plébánia épületét újították fel, Badacsonyban egy ikonikus Callmeyer-épület felfrissítéséből nőtt ki a Pláne Badacsony borterasza. Ha pedig bor, akkor Káli Balázst is meg kell még egyszer említeni, ő a lerobbant töttöskáli (Árpád-kori) templomrom melletti lerobbant pincét akarja renoválni és borterasszá alakítani. És akkor nem beszéltünk a szentbékkállai Pegazusról, ami ugyan nem vadonatúj hely, de idénre tényleg beérett Fegyverneky Sáráék munkája, hogy az egykori Esterházy-dézsmaházat kultúrházzá alakítsák. Zsákbamacskaként végül a lellei Rock Burgert említenénk, ami a városka kedvelt régi rockkocsmájába lehelt új életet szuper, házilag készített burgerekkel.

8. Fürödhet a kutya is

Strandok terén döbbenetes változások nem történtek idén, a színvonal ha lassan is, de tovább emelkedett, és egyre több a mozgássérülteket is szívesen látó fürdőhely. Ami az idei nyár nagy forradalmát hozta, az a kutyás strandok elterjedése volt. Sokan ugyanis nem szeretnek az ebekkel egy víztömegben létezni, ezért a strandok 90%-a tiltja ebek vízbe tételét. A piaci rést inkább a déli parton ismerték fel: egymás után nyitottak meg az utóbbi időszakban a kutyás strandok, így tett Balatonföldvár, Fonyód és a sötét zsákbamacska, Balatonboglár is, ahol a szándékot lehet díjazni, a megvalósítást sajnos nem.

9. Minden jó, hajó a vége

Közlekedésileg szokás szerint jót és rosszat is tapasztalhatott az ember. A MÁV igyekezett erőn felül teljesíteni, de ez nem mindig sikerült, ahogy a közutak (így az M7-es) áteresztőképessége sem lett nagyobb. A vízi közlekedés azonban kárpótolhatott mindenkit, a BAHART új vezetősége összekapta magát és rittyentett egy kifejezetten 21. századi és használható honlapot. Menetrend-kereső és kompindulás-visszaszámláló is helyet kapott rajta, így a sűrűbben járó komphajók vonulását is tudjuk követni. Az új vezetőség új filozófiát is hozott, derült ki egy interjúnkból, és mindez egyelőre egy új kikötőt és wifi-hotspotokat is hozott, na meg a felújított Siófok katamaránt.

10. Nagyon buli a nyár

Nem robbanásszerű, de a balatoni programkínálat szempontjából kifejezetten üdítő változás, ami a MOL Nagyon Balatonnal történik. A főbb tó környéki rendezvényeket összefogó ernyő alá idén is rendkívüli fesztiválok kerültek be, például a Hosszúlépés idén először indított balatoni sétákat. Macklemore-ra csapathattuk a Balaton Soundon, színházi előadásokat nézhettünk a Művészetek Völgyében, kortárs képzőművészetet szívhattunk az ARTplacc-on, a Hurts koncertjére bólogathattunk a STRAND Fesztiválon (ld. a lenti fotón) és egy pohár traminit szürcsölgetve billeghettünk az Earth, Wind & Fire Experience muzsikájára a Paloznaki Jazz Pikniken. És a szezonnak ugyan vége, de a programsorozatnak nem, még lesz egy Kiscsillag-kompkoncert szeptember 10-én, egy héttel később pedig Kálibuli lesz Köveskálon.

Azért van, ami még nem jó

1. Hol a hal?

Továbbra sem megoldott a balatoni hal kérdése. Még abban az országban is fura, hogy nem tudunk a legnagyobb tavunknál onnan származó halat habzsolni, ahol évekig az argentin és uruguayi partoknál fogott atlanti hekk volt az egyik legkeresettebb étel. Márpedig ez a helyzet: a Balatonon megszűnt az ipari halászat, fellendült emiatt a horgászturizmus, de a szabályok egyértelműek. Aki amit kifog, azt hazaviheti, paprikás lisztbe forgathatja, kiránthatja, megeheti, de nem hozhatja kereskedelmi forgalomba. Magyarul nem adhatja el éttermeknek, büféknek. Az eredmény, hogy halászatból és horgászatból sem lehet legális úton halat venni. Több vendéglátóssal is beszélgettünk a nyáron a témáról, és mindenki forgatta a szemeit, hogy ez mekkora őrület. Beszélgetéseink során az derült ki, hogy harcsát lehet hozni a Tiszáról, a tapolcai pisztránggal semmi baj nincs, de jelenleg a legtöbben kazah meg ukrán forrásokból szerzik be a halakat (mert a hazai halastavi termelés nem elég a szezonban). Lázadók persze mindig vannak, tudunk olyan vendéglátóról is, akit nem érdekel a tiltás, vesz a pecásoktól halat, és akkor is étlapra teszi, ha ezért megbüntethetik.

2. Terepgumi nélkül nem használható

Idén augusztusban arra vállalkoztunk, hogy teszteltük a Balatoni Bringakörutat, mivel legalább annyian dicsérték, ahányan defektet kaptak rajta. A cikkekre (itt olvashatod a déli parti, itt az északi parti összefoglalót) sok komment érkezett és ezek kiválóan leképezték az ellentmondásos helyzetet. Egyesek azt írták, miért nem a csodaszép tájjal foglalkozunk, míg a másik oldalnál kiszakadt a panaszzsák és ömlöttek a kritikák. A déli parton a hiányos kitáblázottság, a rossz vonalvezetés és a rossz minőségű, közös gyalog- és kerékpárutak jelentették a rosszat, míg az északin a rendkívül elhanyagolt külterületi bicikliutak, és a cikkcakkos, partra le, partról fel vonalvezetés volt főleg probléma. Láttunk jó példákat, mint a balatonföldvári, balatonszemesi vagy balatonfüredi szakasz, és rosszakat, mint Révfülöp vagy Balatonboglár. Az infrastruktúra felújítása halad, már külön kormánybiztos is felügyeli, milliárdokat ígértek meg rá, de szükséges lenne a fejekben is változásokra az önkormányzatokban, hogy belássák: a bringások nem szükséges rosszak, hanem környezetbarát és most már fizetőképes csoport.

3. Mikor elindul a vonat, az elektronikus jegykezelő rendszer megszakad

A MÁV-nál Idén három fő problémát tapasztaltunk (a késéseket és ritkítási ötleteket ebbe bele se vesszük, annyira rutinosak). Az első a rossz tájékoztatás: munkatársunk biciklivel akart az északi partról Budapestre utazni, de a vonaton közölte vele üvöltve a kalauz, hogy (a menetrendben előre jelzettől eltérően) nincs kerékpárkocsi a vonaton, szóval minden biciklis várjon egy-másfél órát a következő vonatra, mert ez a szerelvény így nem szállíthat kerékpárt. Kollégánk még pont felfért, de a következő bringásokat már leüvöltötte a kalauz a vonat lépcsőjéről. A második probléma a nyár elején adódott, a jegypénztárosokat ugyanis nem készítették fel eléggé az új elektronikus jegykezelési rendszerre, sokszor nem tudták, bizonyos jegyeket (pl. utazásmegszakító igazolás) hogyan adjanak ki. A harmadik probléma is ehhez kapcsolódik: egész nyáron vért kellett izzadni egy áfás számláért. A vonaton kérve az ellenőrök homlokán lüktet a dühtől egy ér, ha ott kér az ember számlát, de a jegypénztáraknál sem jobb a helyzet, nagyon körülményes és lassú a jegykiadás.

A rossz dolgok mellett más területen a vasúttársaságnál is tapasztalható fejlődés: a kocsik egyre tisztábbak és színvonalasabbak, néha már wi-fi is akad, újabb hosszú dél-balatoni vonalszakaszt újítottak fel az állomásokkal együtt (miközben mennek tovább a renoválással Balatonszentgyörgyig, illetve Fonyód és Kaposvár között).

4. Közlekedési káosz

A MÁV és a bicikliutak problémája megért egy-egy külön pontot, de a közlekedés általánosan bosszantó a Balatonnál. Kezdve az M7-es állandó pénteki és vasárnapi dugóitól a 71-es út minőségén és méretén át egészen addig, hogy továbbra sincs olyan összevont menetrend a tömegközlekedési lehetőségekről, amelyen egyszerre látjuk a hajókat, vonatokat és buszokat. További probléma az éjszakai tömegközlekedés lehetetlensége, hiszen este 10-11 óra után már szomszédos településekről sem lehet eljutni A pontból B-be, egy bonyolultabb észak-déli utazás (pl. Balatonlelle-Révfülöp) pedig egyáltalán nem jöhet szóba.

5. Itt a pénz, vagy hol a pénz?