Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

Gasztró

„Nekem itt van tennivalóm” – Egly Márk sümegi borásszal beszélgettünk

Sümeg meghatározó helyszín a hazai bortörténelemben: a Várhegy oldalában és a közeli magaslatokon található dűlőket sok száz évvel ezelőtt is művelték, itt készült az első magyar pezsgő, a helyi borkereskedők a világ számos részére szállították palackjaikat. A különleges geológiai adottságokkal rendelkező terület az utóbbi években natúr borokkal és történelmi szőlőfajtákból készült tételekkel kezdte meg a nagy visszatérést, 2022. március 15-én pedig eredetvédelmet élvező prémiumborai is bemutatkoztak. Egly Márk borász vezetett végig minket a helyi borkészítés legfontosabb állomásain és avatott be minket a régióban zajló változásokba.

A sümegi vár meredek oldalában kaptatunk felfelé, körülöttünk szőlőtőkék, alattunk a Püspöki Palota és a kisváros házai. Apró pontnak érezzük magunkat a lejtőn, bizonytalan lépésekkel haladunk az erős szélben. Egly Márk azonban magabiztosan mozog az extrém terepen. Nem csoda, hiszen több mint 15 éve napi szinten megjárja ezt az ültetvényt, amely egyszerre tekint a múltba és ad új irányt a sümegi bor jövőjének.

A furmint, az olaszrizling és a kékfrankos mellett XVI. század előtti magyar szőlőfajták is teremnek itt egy fél hektáron, meséli a borász a szinte vízszintes hóesésben. Telepített itt góhért, csókaszőlőt, rakszőlőt, de van sárfehér, lisztes fehér, bajor kék, tüdőszínű bakator és fekete leányka is

Szerelem első látogatásra

Egly Márk Sümegen született. Nem készült borásznak, gyerekként még állatorvos szeretett volna lenni, de ez csak fellángolás volt, mondja a vár alatt található, bortörténeti kiállításnak is otthont adó Palota Pincében, amelyet több mint két évtizede vezet az Egly Szőlőbirtok mellett. Végül agrármérnök lett, a szőlész-borász szakmérnöki képzést pedig dr. Szőke Lajosnál végezte el. Sümegre egy véletlen hozta vissza: a kötelező gyakorlatot a Würzburgi Kutatóintézetben töltötte, és egy üzemgazdaságtan-dolgozathoz gyűjtött anyagot az egykori sümegi pinceszövetkezetben.

„Amikor először beléptem a Püspöki Palota pincéjébe, olyan volt, mintha megütött volna valami. Abban a pillanatban éreztem, hogy nekem itt van tennivalóm.”

„Amikor először beléptem a Püspöki Palota pincéjébe, olyan volt, mintha megütött volna valami. Abban a pillanatban éreztem, hogy nekem itt van tennivalóm.”

„Pedig a pince akkor már évek óta hányattatott állapotban volt, az előző húsz-harminc évben gombatárolóként és sittlerakóhelyként is használták” – idézi fel az első látogatást. Még főiskolásként kibérelte az épületet. Nem tudta, hogyan fogja kifizetni a bérleti díjat, vagy egyáltalán mit fog kezdeni a hellyel. Sokat dolgozott a tanulás mellett, lassan felújította, 1999-ben pedig nyitott egy vendéglátóhelyet és egy bornagykereskedést. 2-3 éven belül már közel 600-féle magyar bort forgalmazott, de aztán a piac átrendeződött, megjelent az online értékesítés, és a borüzlet nem tudta felvenni az árversenyt a nagy cégekkel.

A sümegi bortörténelemről

A kisváros fontos szerepet tölt be a hazai szőlő- és borkultúra fejlődésében, a sümegi borok híre messzire eljutott. Itt készült az első magyar pezsgő: barkóczi Rosty Lajos kapitány az 1800-as évek elején tért vissza Champagne-ból, ahol elsajátította a pezsgőkészítés tudományát, és maga is kísérletezésbe kezdett. 1806-ban a kisvárosban már két pezsgőpince is üzemelt (Rosty és Bajomi), a palackokat pedig külföldön is forgalmazták.

Sümegen született és tevékenykedett Entz Ferenc (1805–1877), a modern magyar borászat tudományos hátterének megteremtője és a Villányi úti Kertészeti Egyetem (és Vincellér Iskola) alapítója. Ramassetter Vince (1806–1878) pedig az ország egyik legnagyobb szőlőbirtokosa és borkereskedője lett, Madridtól Szentpétervárig szállította a bort közel 800 hektáros sümegi birtokközpontjából.

Egly Márkot mindig is foglalkoztatta a kisváros szőlőkultúrájának alakulása. A 2000-es évek közepén helytörténeti kutatásokba kezdett Miklósi-Sikes Csaba muzeológussal: Darnay Kálmán sümegi régész és muzeológus írt a jegyzeteiben arról, hogy a várat megépítő templomos lovagrend kazamatarendszert is kialakított a város alatt. A borász hitt a legendában:

„Egész gyerekkoromban kerestem ezt az alagútrendszert, egyszerűen nem hittem el, hogy nincs. Amikor megtisztítottuk a pince falait a 10-15 centis penésztől, több helyen boltívek rajzolódtak ki. Többhétnyi ásás és vésés után elénk tárult egy több száz méter hosszú alagútrendszer, ami a palota alatt húzódik.” 

„Egész gyerekkoromban kerestem ezt az alagútrendszert, egyszerűen nem hittem el, hogy nincs. Amikor megtisztítottuk a pince falait a 10-15 centis penésztől, több helyen boltívek rajzolódtak ki. Többhétnyi ásás és vésés után elénk tárult egy több száz méter hosszú alagútrendszer, ami a palota alatt húzódik.” 

Az alagutakat azóta felújították és világítással látták el.

Tűzkő és mészkő a borban

A helytörténeti kutatások során fény derült arra is, hogy a vár dűlőjén már évszázadokkal korábban szőlőművelés folyt. Egly Márk egy nemzetközi örökségvédelmi program keretében, 2005-től kezdődően visszatelepítette a szőlőt a meredek dűlőbe. „Lehetetlen vállalkozásnak tűnt, a terület műemlékvédelem alatt állt, és egy bozótos, szederindás, elvadult erdő borította. Az engedélyekhez a történelmi alapot egy 1574-es összeírás adta, amely arról szólt, hogy 15 hordó bor a vár oldalában lévő szőlőlugasból származik. 2100 gödröt ástunk ki, és közel 400 köbméter földet kellett felhordani vödrökben, hogy el tudjuk kezdeni a szőlőtelepítést” – meséli a borász. 2011-ben készültek el az itt szüretelt szőlőkből az első borok.

A történelmi ültetvény telepítésével majdnem egy időben, 2006-ban került a palackba Egly Márk első bora. „Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam. Aztán jöttek az első pofonok is rögtön ezután, a következő évjáratokban rengeteg hiba volt. Rájöttem, hogy tudatosabban kell építeni a technológiát, és meg kell vizsgálni, hogy lehetne a legjobban a sümegi terroirt közvetíteni. 

A környék geológiai adottságai egyedülállóak. Sümeg egy mediterrán, sekély vízi tengerparti terület volt, máshol 100 méteres mélységben rejtőző kőzettípusok kerültek itt a felszínre. A szőlőtőkék gyökérzete olyan talajba kapaszkodik, ahol a krétakori mészkő a tűkővel (kovakővel) együtt fordul elő – legközelebb a Loire környékén vannak hasonló geológiai adottságokkal rendelkező területek.”

A környék geológiai adottságai egyedülállóak. Sümeg egy mediterrán, sekély vízi tengerparti terület volt, máshol 100 méteres mélységben rejtőző kőzettípusok kerültek itt a felszínre. A szőlőtőkék gyökérzete olyan talajba kapaszkodik, ahol a krétakori mészkő a tűkővel (kovakővel) együtt fordul elő – legközelebb a Loire környékén vannak hasonló geológiai adottságokkal rendelkező területek.”

A Várhegy gyakorlatilag tengerililiomok (Crinoidea) vázának millió üledékéből összeállt sziget. A különleges terroir miatt a borok itt gyógynövényes, ásványos jelleget kapnak  – folytatja Egly Márk.

Sümeg nagy visszatérése

A Balaton-felvidéki borvidékhez tartozó Sümeg 2021. május 12-én önálló OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) státuszt kapott, Egly Márk és két másik helyi borász, Capári Balázs és Halász Imre kezdeményezésére. Ez a földrajzi eredetvédelem azt jelenti, hogy csak bizonyos szőlőfajtákból és feltételek mellett készülhetnek a prémiumborok, amelyeket Sümeg Pentának neveztek el. A borok március 15-én mutatkoztak be a Palota Pincében, egy borvacsora keretében.

A sümegi Európa második legkisebb olyan apellációja a 11 hektáros területével, ahol kötelező az ökológiai művelés, mondja Egly Márk. Az itt készülő borokra azonban újra felfigyelt a világ. „Nem maguk a szőlőfajták, hanem a természetes borkészítés az, ami miatt nagy a kereslet a sümegi borok iránt, főleg Belgiumban, Dániában és Svédországban” – teszi hozzá a borász. A kisváros egyébként már másodszor ad otthont a natúr borok nagy seregszemléjének, a Natúr Sümegnek, ahová az egész Kárpát-medencéből érkeznek borászok.

A Sümeg Penta borokkal szembeni követelmények

  • A fehérboroknál 85% furmint és olaszrizling jelenti a házasítás alapját, ezenkívül kiegészítő fajták is kerülhetnek a borba (sárfehér, chardonnay, juhfark stb.). A vörösboroknál a kékfrankosnak kell dominálnia, de kerülhet a házasításba zweigelt és merlot is. A rozék alapja kékfrankos vagy merlot, a kiegészítő fajták között furmint is szerepel.
  • Kötelező az igazolt ökológiai szőlőművelés.
  • A minimum érlelési idő 18 hónap.

„Nem Champagne-t szeretnénk utánozni”

A Várhegy után az Egly Szőlőbirtokon folytatjuk a beszélgetést. Egly Márk összesen három és fél hektáron művel szőlőt, és a biodinamikus gazdálkodás híve:

„Fontos, hogy olyan borok kerüljenek forgalomba, amelyek élők, fejlődőképesek. A bornak a szőlőben kell elkészülnie. Ott kell odatenni magunkat zöldmunkában, metszésben, lombmunkában, és nagyon fontos, hogy milyen növényvédelmi technológiát alkalmazunk, milyen teákat, gyógynövényeket használunk fel.”

„Fontos, hogy olyan borok kerüljenek forgalomba, amelyek élők, fejlődőképesek. A bornak a szőlőben kell elkészülnie. Ott kell odatenni magunkat zöldmunkában, metszésben, lombmunkában, és nagyon fontos, hogy milyen növényvédelmi technológiát alkalmazunk, milyen teákat, gyógynövényeket használunk fel.”

A birtok borainak palettája széles, a „mindennapok boraitól" egészen a nagy tételekig terjed. A 90-100 éves tőkékről szüretelt szőlőből készülő, Vesperas nevet viselő olaszrizling már egy hazai Michelin-csillagos étterem itallapján is szerepel, az Arridens pedig a legjobb területekről származó vörösök házasságából született, de készül natúr kékfrankos, furmint, pétnat is.

Egly Márk a pezsgőkészítéssel 2011-ben kezdett el kísérletezni, az első palack 8 év múlva került forgalomba. Az alapborok a vároldalban szüretelt szőlőből készülnek, hagyományos feldolgozással, hordóban és amforában erjesztve és érlelve, a pezsgősítés tradicionális eljárással történik. A már említett, a Várhegyet felépítő kőzet egyedi, krétás ízt ad a gyümölcsösség mellé.

„Mi nem Champagne-t szeretnénk utánozni, hanem Sümeg azon értékeit szeretnénk megmutatni a pezsgőben, amit maga a talajszerkezet biztosít” – mondja a borász.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Gasztró

Balatonfüredre költözik a csopaki Szomszéd Kertje

Balatonfüredre, a Füredi Malomház épületébe költözik a csopaki Szomszéd Kertje. A helyszín változik, de a gasztrokínálat és a sajátos hangulat marad.

Gasztró

Itt voltak a legjobb olaszrizlingek! – Csopaki sétálókóstolón jártunk

Egy finom bort lötyögtetve élvezzük a kora tavaszi napsütést és a Balaton látványát egy dűlő mellől – nekünk ezt jelentette az Olaszrizling szerintünk, és alig várjuk, hogy újra részt vegyünk rajta!

Gasztró

Balatoni helyek, ahova eddig nem látott programokkal várnak márciusban

Nyolc olyan, Taste Balatonhoz csatlakozó helyet ajánlunk, amelynek programjaiból mi magunk is kaptunk egy kis ízelítőt.

Neked ajánlott

A