A Balatonnak ezer arca van: a kenesei löszfal, a szőlőtőkékkel borított tanúhegyek, a Kis-Balaton mocsaras, madarak lakta vidéke. A tó környéke erősen ember formálta kultúrtáj. Bárhova kirándulunk, nem csupán érintetlen erdőben vezet az utunk, hanem kolostorromok, római villák maradványai és szőlőültetvények mellett haladunk el, de többek között ezek teszik a Balaton környékét igazán szerethetővé. Cikkünkben olyan öt különleges és gyönyörű kirándulóhelyre szeretnénk felhívni a figyelmet, amit természet és ember közösen alakított ki. Szebbnél szebb helyeken kirándulhatunk, különleges felfedezésekben lehet részünk, de a túrák alatt vigyázzunk a természetre: ne dobjuk el a műanyag palackokat és a cigarettacsikket, hiszen e kettő károsítja leggyakrabban a környezet. Egyetlen csikk képes több száz liter vizet beszennyezni. A legjobb, ha kulacsban visszük magunkkal a vizet és egyáltalán nem dohányzunk.
1/5
Nagyvázsony-Balatonhenye
A Balaton-felvidék két települését az Országos Kéktúra köti össze, közöttük nagyjából húsz kilométer hosszan vezet a jelzés, viszonylagos hosszúsága ellenére azonban megéri legalább egyszer nekivágni. A kezdő vagy végpontnak választható Nagyvázsony vára a 14. században épült, megtekintését érdemes beilleszteni a túrába. Az út Balatonhenye előtt felvezet a Fekete-hegy vulkáni fennsíkjára. Tavasszal kökörcsinek és héricsek teszik színessé a tájat, a bokros-cserjés növényzet között kicsi, gazdag élővilágú tavak, lápok húzódnak. Kizárólag az esővíz táplálja őket, a bazaltos talaj miatt nem szivárog el a víz. Az út ezen szakaszán végig felejthetetlen kilátás nyílik a Balatonra és a Káli-medencére.
2/5
Tihanyi-félsziget
Tihany hazánk egyik legváltozatosabb tája, geológiai és történelemi emlékek tárháza nagyjából 15 négyzetkilométeren. Felszínét vulkáni erők alkották, a Külső- és Belső-tó néven ismert vízfelületek ezen folyamatok emlékét őrzik. A Tihanyi Bencés Apátság gyakorlatilag Tihany szimbólumává vált, akárcsak a helyi levendulás, valamint az ebből készített termékek garmada. Talán kevesebben ismerik a zöld jelzésen keresztül megközelíthető bazalttufába vájt a Barátlakások néven ismert üregeket. A kora Árpád-korban I. András telepített ide szerzeteseket, ők voltak az első lakói a 14. századig használt hajlékoknak. A legszebb kilátást a félsziget nyugati szélén végig vezető sárga jelzésű turistaút biztosítja. Az út nagyjából ötven méteres magasságban halad, alattunk érintetlen nádasok kísérnek, gyakorlatilag az egész Balaton belátható innen.
3/5
Töreki tavak tanösvény
Nem csupán az északi part nyújt lehetőségeket a túrázóknak, a déli part természeti tájait is érdemes felfedezni. A Töreki tavak Balatonszéplak és Töreki között húzódnak, természetvédelemi oltalom alatt állnak. A lösz dombok az egykori Pannon-tenger levonulása után alakultak ki, a Balatonba folyó Cinege-patak és az általa táplált tíz mesterséges tó alkotta terület a kilencvenes évek óta védett. Rajta mintegy kilenc kilométer hosszú tanösvény vezet végig, ami a vizes élőhelyek, rétek és erdők élővilágát mutatja be, az útvonalon található egy madármegfigyelő torony és egy játszótér is. Ha elég figyelmesek vagyunk, akkor olyan madárfajtákat csodálhatunk meg természetes közegükben, mint a kócsag, a gém vagy a kárókatona, a löszfalban pedig partifecskék alakítottak ki fészkelő helyet a maguk számára.
4/5
Balatonalmádi
A Veszprém megyei kisváros leginkább üdülőhelyként ismert, pedig az itteni erdők remek kirándulási lehetőségek nyújtanak, így egy-egy túrával jól kiegészíthetőek a fürdőzéssel töltött napok. A város belterületén vezet a vöröskő tanösvény, az említett kőzetfajtából emelt, jellegzetes színű századfordulós villák hozzátartoznak Balatonalmádi utcaképéhez. A tanösvény geológiai szempontból mutatja be a földtörténet perm időszakából származó képződményt. Egyik állomása az Óvári-messzelátó, ahonnan nem csupán a Fűzfői-öböl és a Bakony csodálható meg, de tiszta időben a Vértesig ellátni. A Remete-völgyben árnyas fák várnak, a reneszánsz lakótoronyra emlékeztető Csere-hegyi kilátó pedig nemcsak Almádiból közelíthető meg a sárga jelzésen, de Alsóörsről is.
5/5
Keszthelyi-hegység
A Keszthelyi-hegység dolomittömbjének nem csupán a flórája és faunája rendkívül gazdag, hanem változatos karsztjelenségek, barlangok és víznyelők figyelhetőek meg rajta. A hegység hazánk egyik legtöbb turistaúttal rendelkező tája, többek között az Országos Kéktúra is átvezet rajta. A barlangok között több úgynevezett vadlány-likat érint a jelzett ösvény. Az elnevezés onnan ered, hogy néphagyomány szerint a faluból kirekesztett vagy elmenekült lányok éltek itt. A Keszthelyi-hegység turisták által sokat látogatott pontja a Festetics-kilátó, amely a Varsás-hegy tetején található, innen belátható Keszthely és a Balaton víztükre. A hegység északi részén várja látogatóit az Árpád-korban emelt Rezi vár romjai. A falakról nem csupán a magyar tenger csodálható meg, hanem a Zalaszántó mellett található buddhista sztúpa és Sümeg vára is.
Ha tehát nyári kalandjaink a Balaton felé vezetnek, mindenképpen érdemes megcsodálnunk a tó körüli természeti kincseket is. A gyönyörű tájak látványa feltölt, az aktív kikapcsolódással pedig sokat tehetünk az egészségünkért. Amint látjuk a Balatonnál nemcsak vízi mozgásformák, hanem a gyalogos túrák között is válogathatunk. A rendszeres mozgás hozzájárul a szervezetünk megfelelő működéséhez. Emellett azzal is sokat tehetünk az egészségünkért és a környezetünkért, ha felhagyunk a káros szokásainkkal. Ilyen például a dohányzás. Az a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra, vagy ha már dohányzunk, akkor pedig mihamarabb szokjunk le róla. Ha valamiért mégsem hagyunk fel vele, akkor tájékozódhatunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a dohányzás leginkább a nikotin miatt káros, de a tudomány mai állása szerint elsősorban az égés és az égés során felszabaduló füst tehető felelőssé a dohányzás okozta megbetegedésekért. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala a cigaretta égésekor keletkező közel 7 ezer vegyi anyag közül 93-ról megállapította, hogy káros, vagy potenciálisan káros.
Ma már vannak olyan égés és füst nélkül működő technológiák, amelyek a cigarettához képest lényegesen kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Ide soroljuk a különböző elvek alapján működő technológiákat, amelyek működésükben és hatásukban is eltérnek: az e-cigaretta nikotin tartalmú folyadékot hevít, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányt alacsonyabb hőmérsékleten hevítő, de nem égető dohányhevítéses technológia. Fontos azonban tudni, hogy ezek a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mivel egyrészt tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást; másrészt az ezen alternatívákhoz kapcsolódó károsanyag kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú kutatások szükségesek. Ezért egészségünk megőrzése érdekében az az egyetlen jó megoldás, ha semmilyen dohány- és nikotintartalmú terméket sem fogyasztunk!
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
